Sokat változott a világ, a férfiak és a nők már gyakran nem a megszokott, tradicionális szerepekben, viselkedési formákban közelednek egymáshoz. Sőt, olykor a gyakorlattól teljes mértékben különböző módszerek szerint hozzák létre a kapcsolataikat. Hogy ki kezdeményez, már szinte mindegy, sőt, szinte minden mindegy…

- Vége a hétfejű sárkányok és a királylányok korának – jelenti ki az egyik barátnőm, mikor arról mesélek neki, hogy egy régi barátom hogyan került kapcsolatba a barátnőjével. Úgy látszik, ma már nem várhat egy nő arra, hogy egyszer csak találkozik egy férfival, az randira hívja, udvarol neki, meghódítja, és aztán, ha minden a maga rendjén megy, összeköltöznek és boldogan élnek míg meg nem halnak – jegyzi meg csalódottan.

Egy barátom orvos az egyik budapesti kórházban. Az egyik páciensénél vizitelt, amikor látogatóba érkezett a beteg barátnője, akivel beszélgetni kezdtek. Pár nap múlva a beteg barátnője telefonon bejelentkezett és kávézni hívta a doktort. A találkozó létrejött, és szépen lassan alakulni kezdtek a dolgok. Találka találkát követett, ők megismerkedtek, egymásba szerettek és összeköltöztek…

- Nem gond, ha egy nő kezdeményezi az ismerkedést? – kérdeztem a barátomat.

- Egyáltalán nem – feleli – nem az a lényeg, hogy ki kezdeményez. Egy nő is elindíthatja a kapcsolatot, a hogyanon van a hangsúly, nem a kin. Ha egy nő, kedvesen, nőiesen teszi mindezt, teljesen rendben van a dolog. Nagyon hálás vagyok a kedvesemnek, hogy ezt megtette, mert jól alakultak a dolgok, és nagyon boldogok vagyunk.

- Hát így állunk – sóhajtozik a barátnőm – kezdeményezhet akár a nő is, nem kell arra várnia, hogy a férfi lépjen. Sőt, azt is mondhatjuk, hogy ha tetszik neki valaki, jobb ha ő maga kezdeményez. Mert ki tudja? Lehet, hogy jön egy élelmesebb nő, aki nem várakozik, hanem ahogy a barátod esetében is, kezébe veszi a dolgokat és máris létrejött egy kapcsolat. Az a nő pedig, aki arra vár, hogy meghódítsák, várhat akár élete végéig is. Alkalmazkodni kell az új irányzatokhoz, mondja, mert ez vezet el a párkapcsolati sikerekhez.

- Nem tudom, mondom, azt hiszem én egyelőre nem fogok senkit randira hívni, mert az valahogy nem én vagyok.

- Hát ez az! – fordul felém. A legtöbbünknek “csak” ennyi baja van a dologgal: nem a stíusa.

Agatha Seymour

• agatha seymour életmesék férfiak nők szerepek

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!