Sikerre való törekvésünk közben hajlamosak vagyunk mindent alárendelni a kiváló eredménynek; leginkább saját magunkat, akik a legnagyobb áldozatai vagyunk tökéletes tökéletlenségünknek.

 A maximalizmus korunk népbetegsége, szélsőséges magatartásforma, amelyben az illető nem ismer mértéket és határokat, hiszen a lécet olyan magasra emeli, hogy csak hatalmas küzdelmek árán sikerül átugrania.  A legtöbben fel sem ismerjük ezt a rejtett kórt, ezért összegyűjtöttünk nektek 7 intő jelet, hogy tudd, boldogságod érdekében itt az ideje változtatnod:

1. Előszeretettel használod a kell és muszáj szavakat, és folyamatosan bűntudatot érzel, ha nem sikerül megcsinálnod az általad kitűzött kellett volna feladatokat.

2. Irányítás mániás vagy és nem bízol mások megoldásaiban. Mindenre befolyást szeretnél gyakorolni, és nemcsak a saját munkáddal, de másokéval szemben is könyörtelenül kritikus vagy.

3. Folyton elégedetlen vagy, jellemzően csak a negatív tapasztalatokat veszed észre, a pozitív eredményeidet rendszeresen alábecsülöd: „Jobban is sikerülhetett volna.” Neked a maximum nem más, mint a minimum.

4. A kritikát nehezen viseled, mert ahelyett, hogy tanulnál belőle, teljes kudarcként éled meg. Önértékelésed sikerorientált, ezért ha valami nem sikerül, úgy érzed értéktelenné váltál mindenki szemében.

5. Számodra nincsen jelen, csak jövőben elérendő célok; így az odavezető utat képtelen vagy élvezni.

6. Szakadatlan cselekvésre kényszeríted magad, nem tudsz leállni és lazítani, folyton új teendőket és kihívásokat keresel. Nem tudsz egyszerre csak egy dologra koncentrálni, feldarabolod a figyelmedet.

7. Rengeteg időt töltesz hezitálással, aggodalmaskodással és halogatással. Neked a jó sosem elég; mottód a „vagy tökéletes legyen a feladat, vagy nem érdemes nekiállni”.

A maximalizmus orvoslásának kulcsszava a jó. Nem kell, hogy minden tökéletes legyen, pontosan megfelelő az is, ha elég jó. Próbálj meg egyszerre csak egy dologgal foglalatoskodni! Fontos, hogy ha lehetőséged adódik, fogadd el mások segítségét, és ha téged kérnek valamire, tudj megfelelő indokkal nemet mondani. Időbeosztásodban mindig szoríts helyet a pihenésnek, kapcsold ki a telefonodat, és zakatoló gondolataidat engedd el! Hidd el, nélküled is meg fog oldódni minden. Szánj elegendő időt önmagad megismerésére, hogy stabil önképeddel ne kényszerítsd magadat folyamatos versenyhelyzetbe. A kritikákból pedig tessék építkezni ahelyett, hogy személyes sértésnek vennéd őket! És végül fogadd el, hogy nem vagy a világ áldozata, van saját választásod, és felejtsd el a kell és muszáj szavakat! Csak így lehetsz maximalistából örök vidám harmonista.

• harmónia maximalizmus sikerorientált tökéletességre törekvés

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!