Ha egy kisgyermek valamilyen okból kifolyólag visszatartja a székletét, az első és legfontosabb dolog, hogy nem szabad őt állandóan a kakálással frusztrálni. Ne kérdezgessük, hogy kakilt-e már és főleg ne szégyenítsük meg ezzel.

Két úton érdemes elindulni a probléma feltárását illetően. Először is vannak olyan gyermekek, akik egyébként is "szorulásosak", Ilyenkor a legegyszerűbb az étrenden változtatni, egyenek sok rostosat és kerüljék az édességet, csipszet stb. Érdemes a háziorvosnak is jelezni a problémát. Mielőtt bárki pszichés okokat feltételezne egy szervi tünet hátterében, ki kell zárni az orvosi okokat! Ha a doktorbácsi azt mondja, minden rendben van, ezt mondjuk meg a gyereknek is, mégpedig úgy, hogy most már a doktorbácsi is azt mondta, egészséges vagy és fogsz tudni kakilni. Ez így önmagában is segíthet.

A másik feladat annak a feltárása, történt-e bármilyen rossz dolog vele, élt-e meg traumát a székeléssel kapcsolatban. Lehet ez betegség vagy egy-egy fájdalmasabb széklet stb. Sokszor azonban egy adott élethelyzetben megélt szorongás megnyilvánulása a székelési probléma. Ilyen a szülők válása, bölcsődébe-óvodába szoktatás, haláleset a családban, kistestvér születése, erőltetett elvárások a szobatisztasággal kapcsolatban stb. Ha kell, kérjen segítséget gyermekpszichológustól! A kakilást pedig ne erőltessük! Előbb-utóbb a helyzet magától is javulni fog! Bátorítani azonban lehet, és akkor is dicsérjük meg, ha egyáltalán hajlandó volt megpróbálni. Ha semmi sem segít, ki lehet próbálni a gyógyszertárban kapható szereket (kúp, beöntés stb.) A probléma megoldása azonban nem megy egyik napról a másikra! Sokszor hónapokig is eltarthat. Ne legyünk tehát türelmetlenek és biztosítsuk gyermekünket feltétlen szeretetünkről.

Bojti Andrea - gyermekpszichológus

• kakilási nehézségek kisgyermeknél kakilási problémák gyermekeknél széklet visszatartás széklet visszatartás gyermekkorban

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!