A félelem az egyik legnagyobb gát, amely elválaszt a boldogságtól. Sokszor tudjuk, hogy a félelmeinknek nincsenek valós alapjai, mégis, kontrollálhatatlanul képesek ránk telepedni megbénítva ezzel a józan ítélőképességünket és az önmagunkba vetett hitünket.

A kudarctól való félelem az egyik leggyakoribb félelem az emberekben. Ez azért van, mert mind szeretnénk valahová tartozni, beilleszkedni. Elfogadásra vágyunk és ösztönösen él bennünk, hogy félünk a kirekesztéstől, vagyis, hogy valamihez nem leszünk elég jók.

Milyen ember az, aki fél a kudarctól?

Aki fél a kudarctól, a visszautasítástól, az általában átlagon felül próbál teljesíteni, hogy így vívjon ki elismerést és mások számára így váljon nélkülözhetetlenné. Megfelelési kényszer hajtja.

A párkapcsolatában is igyekszik mindent megtenni a másikért, de leginkább azért, hogy fontos legyen, szükség legyen rá. Sajnos, mivel ez a figyelem és szeretet, nem a szívből indul, nem feltétel nélküli, hanem az ego félelmein alapszik, ezért gyakran érik komoly csalódások. Ezek az emberek azok, akik később úgy érzik, hogy ők mindent megtettek a másikért, de ők még sem kaptak semmit. Csak kihasználták őket és végül még önigazolást is nyert a félelmük, hogy igyekezetük ellenére, nem voltak elég jók, mert elhagyták őket valaki másért vagy egyszerűen elutasították a szeretetüket.

Az ember, aki fél a kudarctól, elismerést, hálát, szeretetet próbál kicsikarni, figyelmet, törődést. Fontosnak szeretné érezni magát. A visszacsatolást, a megerősítést, mindig másoktól várja.A külvilágból próbálja felépíteni saját identitásának stabil alapjait. Csakhogy, amikor valamit kívülről próbálunk pótolni, az sosem lesz stabil és állandó, hanem ingatag és bizonytalan. Saját magunkat tesszük ki újra és újra ennek az ördögi körnek. Önmagunk szeretetének biztos várát nem helyezhetjük magunkon kívülre,bennünk kell gyökereznie. Ha ez mégsem így van, garantált, hogy kudarc fog minket érni. Amikor a saját hatalmunkat, az önértékelésünket, mások kezébe adjuk, a kudarctól való félelemünket, egyre csak mélyítjük.Nagyon tudatosnak és őszintéknek kell lennünk önmagunkhoz, hogy ezt a mintát felismerjük, azért, hogy ezen változtatni tudjunk, elinduljunk egy belső gyógyuláson és más megtapasztalásban részesülhessünk. Hogyan?

• Félelem kudarc magabiztosság megfelelés önértékelés

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!