Soha ne a jövő, csak a jelen boldogságát keresd
Néha megpróbáljuk ügyesen galoppozva kikerülni az akadályokat, mert túl nehéznek gondoljuk őket. De sajnos az élet nem egy habos torta, még ha néha annak is tűnik, és szembe kell néznünk a nehézségekkel, annak érdekében, hogy értékelni tudjuk a boldog perceket.
Az életünk nem egy napfényes kerti parti, néha muszáj túllendülnünk az akadályokon, hogy fejlődhessünk, de nem mindegy, hogy ezt miként tesszük. A buddhista tanítás szerint a boldogság magában foglalja, hogy elfogadjuk és magunkhoz öleljük az élet különböző visszajelzéseit, még akkor is, ha azok nem feltétlen pozitívak. Ha nem így tesszük, akkor fülünket betapasztva zárjuk ki a valóságot, és állunk ellen olyan dolgoknak, amiknek egyszerűen meg kell történniük velünk.
Felesleges tehát az idegeskedés. Hiába lamentálsz köröm rágva egy adott probléma felett, az nem könnyíti meg a helyzetet, sőt. Persze, ha azon emberek táborát erősíted, akik mindent túlgondolnak, akkor nehéz lesz egy vállrándítással elfogadnod ezt a mondatot, de hidd el, sokat könnyít majd a helyzeten, ha megpróbálod leszoktatni magad a hasztalan kombinálásról. Gondold végig: fog változni bármi is, ha aggodalmaskodom? Ha nem a válasz, akkor csak időpazarlás. Ahogy Thich Nhat Hanh buddhista tanító mondja: próbálj meg a jelen pillanatban élni, anélkül hogy címkéket aggatnál a jövőbeli boldogságod kondícióira.
„Annak ellenére, hogy a dolgok nem úgy állnak, ahogy mi akarjuk, nyugodtnak kell maradnunk, tudva, hogy a legjobb formánkat hoztunk, és továbbra is ezt fogjuk tenni. Ha nem tudjuk, hogy szabaduljunk fel, csak mosolyogjunk és éljük meg az adott pillanatot. Boldog vagyok a jelenben, nem kérek semmi mást. Nem várok el többet annál, ami most van, és olyan körülmények után sem futok, amik még több boldogságot hozhatnak.”
Ha boldogok akarunk lenni, akkor a valóság szemébe kell néznünk. Ugyanis csak akkor leszünk igazán szabadok, ha nem ragaszkodunk a saját magunk által felépített tévképzetekhez. Nyitottnak és kíváncsinak kell lennünk, és megvárni, amíg kiderül az igazság. Mert előbb-utóbb úgyis kiderül.
El kell fogadnunk a változást. Az életben minden változik, bármit is nézel. Ha elfogadjuk, hogy semmi sem állandó, az hatalmas szabadságot és energiát ad ahhoz, hogy olyan életet kreáljunk, amit élni szeretnénk. Daisaku Ikeda szerint már a változás elfogadása is pozitív változást hozhat az életünkbe.
A buddhisták szerint a szenvedés egyik legnagyobb okozója az, hogy a múlandó érzelmeket úgy szorítjuk magunkhoz, mintha örökre maradniuk kellene. Ez pedig elégedetlenséghez, hiányérzethez és folytonos szenvedéshez vezet. Sokszor úgy kapaszkodunk a pillanatnyi eufória vagy öröm derekába, hogy ott és akkor, amikor kellene, elfelejtjük megélni azt. Az pedig, hogy folyamatosan ezeket az érzéseket hajkurásszuk csalódáshoz vezetnek, mert nem lehetséges minden percben fenntartani a kívánt állapotot.
Az igazi boldogság szerintük a belső békéből ered- abból, hogy tudod, ki vagy és mivel rendelkezel.
Yuval Noah Harari tökéletesen összefoglalja a boldogságkeresés disszonanciáját: „Emiatt a törekvés miatt az elme sosem nyugodt. Még akkor sem, ha elégedettséget érzünk, az sem tölt el bennünket megnyugvással, mert az elménk attól fél, hogy ez nemsokára mind köddé válik, és ezért ki akarja belőle csikarni, hogy maradjon. Az emberek akkor szabadulnak fel a szenvedés alól, amikor felismerik az érzések múlandó természetét, és nem hajkurásszák őket.”
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez