Számtalan, máig megfejtetlen rejtély ismert a történelemből, az építészetből, vagy a tudományokból, melyek bármennyire is híresek, még mindig nem derült ki, hogy kik, miért és hogyan hozták létre, illetve mire szolgáltak egykor. Nem tudjuk pontosan, hogyan építették a piramisokat akkor, amikor még nem ismerték a kereket, nem tudjuk, valójában miért épült Stonehenge, és azt sem, hogy valóban létezett-e Atlantisz. Most azonban néhány kevésbé ismert rejtély közül mazsolázunk.

A római dodekaéderek

A bronzból, illetve kőből készült, rendszerint 4-11 centiméter méretű, tizenkét szabályos ötszöget alkotó, üreges tárgyak funkciója mind máig ismeretlen: római kori csengettyűk lettek volna, masszíroztak velük, játék, vagy csak díszítőelem lehetett? A régészek sem tudják, mi okból készültek. Európában, az egykori Római Birodalom területén mintegy száz darabot találtak belőlük, többségüket az ókori Galliában és Britanniában, és minden egyes darab egyedüli volt felfedezése helyén.

Az antiküthérai mechanizmus

Az antiküthérai szerkezetet – melyet az athéni Régészeti Múzeumban lehet megtekinteni – az aprócska görög sziget, Antikythéra mellett találták, egy elsüllyedt római kori gálya roncsai között, 1902-ben. Maga a szerkezet feltehetően egy ókori számológép, ami bolygók, csillagok pozíciójának megállapítására, holdfogyatkozások kijelzésére alkalmas, tetszőleges dátum beállításával. A régészek Kr. e. 205-re datálják, tehát keletkezése jó ezer évvel megelőzi a hasonló eszközök megjelenését a világ más részein.

A palenquei űrhajós

A ma UNESCO világörökségi helyszín, Palenque Mexikó déli részén található, s egykor fejlett maja civilizáció lakta. Virágkorát a VII. században Nagy Pakal király uralma idején élte, akinek sírját 1952-ben fedezték fel a Feliratok templomában. A szarkofágot egy 3,8 méter hosszú, 2,2 méter széles, és közel 5 tonnás kőtömb fedte, melynek központi alakja, a király bizonyos elméletek szerint egy korabeli űrhajóban ül. A paleoasztronautika hívei szerint jól kivehetőek a rakéta körvonalai, a hajtóművek lángcsóvái és a fejnél egy légzőkészülék.

A Costa Rica-i kőgolyók

Egy újabb régészeti rejtély – ezúttal Közép-Amerikából – melynek keletkezése, ideje és célja mind máig ismeretlen. Az UNESCO világörökségi védelem alatt álló prekolumbián kőgömbök minden bizonnyal mesterséges eredetűek, s eddig mintegy 300 különböző méretű darabot – néhány centiméterestől a 2,57 méteresig, utóbbiak meghaladják a 15 tonnát – fedeztek fel belőlük a Diquís-deltában. Alakjuk szinte tökéletes mértani gömb, s sem szerszámokat, sem az alapanyagul szolgáló gránitlelőhelyet nem találtak a környéken.    

• érdekességek márciusra ajánljuk rejtély

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!