Mindannyian tele vagyunk ideálképekkel. Hogy ez miért van így, arra találhatunk pszichológiai, spirituális magyarázatokat, de most ezekbe nem mennék bele - mert nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy az ideáljaink ott vannak a fejünkben és valamit kezdenünk kell velük. Talán sehol sincs annyi elvárásunk, mint a párkapcsolatok területén.

Tulajdonképpen minden párkapcsolati konfliktus egyetlen gyökér okra vezethető vissza: „Nem olyan vagy, mint amilyennek elképzeltelek! Nem azt teszed, nem azt mondod, nem úgy viselkedsz, ahogy én azt elvárnám tőled…” Ez minden bajunk forrása, ezért neheztelünk a társunkra. Mert nem azt adja, amit a fejünkben lévő kép szerint „érdemelnénk”. Holott…

"A szerelem valósága ugyanis nagyon egyszerű: Azt adom, amim van, te pedig megbecsülöd. Cserébe nekem adod, amid van – és nem azt, amit szeretnék -, én pedig megbecsülöm. Lemondok arról, hogy más embert faragjak belőled, és te is lemondasz arról, hogy más embert faragj belőlem. A többit pedig bízzuk az évekre.” /Peter Orban: A párkapcsolat symolonja/

Kemény lecke, igaz? Biztosan előhozott belőled egy csomó ellenállást, talán még fel is háborodtál, kikérve magadnak, hogy „miért, már nem is lehetnek elvárásaim? Dehogynem! Simán lehetnek.  Csak ha a másik nem akar a te elképzeléseid szerint viselkedni, akkor döntened kell: a valóságos emberhez ragaszkodsz vagy a fejedben élő fantomképhez? Az Élet érdekel, az élő, lélegző ember, aki előtted van, vagy az elváráshalmazod? Jómagam rádöbbentem valamire: eddigi kapcsolataimban, valahányszor szerelmesnek éreztem magam, mindig volt legalább egy olyan észérv is, ami benne tartott a dologban. Csúnya ezt így kimondani, de mindig találtam egy-két olyan pontot, amelyek miatt érdemes volt végigcsinálni. Mielőtt felszisszensz ezen, gondold végig te is őszintén…Szerintem te is találsz…

Nekem volt, aki azért volt jó, mert fiatal voltam, egyedül a világban, és legalább volt valaki, aki mellettem volt. Volt olyan, aki nagyon szeretett, és a tenyerén hordozott. Volt olyan, akivel rengeteget utazhattam, kalandos és változatos volt az élet; volt olyan, akinek a révén olyan társaságba kerültem, amilyenről azelőtt csak álmodozhattam; és volt olyan, akivel buli volt, és aki miatt irigyeltek. Pár hónappal ezelőtt én is elmerengtem párszor, hogy milyen társ is volna jó? Nem írtam részletes listát /idáig nem vetemedtem/….de elgondolkodtam egyszer-kétszer. Na jó, ennél jóval többször.

• elvárások Igazi párkapcsolat szerelem társ

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!