Ovi mumus - avagy beszoktatás szülői szemmel

Ha a bölcsődébe, óvodába való beszoktatásról hallunk, az esetek többségében a felmerülő problémák a gyermekkel kapcsolatosak. Az az érzés, hogy egy anyának mennyire nehéz elengednie kisgyermekét, mintha eltörpülne. Sokan azt hiszik, erről nem is szabad beszélni, holott nincs rajta semmi szégyellnivaló!

Nem kell messzire mennünk időben ahhoz, hogy lássuk, mennyire másként éltek családi életet elődeink. Amikor a nők feladata a család összetartása és ellátása volt, nem nagyon beszélhettünk intézményes gyermeknevelésről. Főleg nem 1-3 éves korban.

Mégis a mai világban már mások a körülmények. Anyagi és egyéb szempontok is amellett szólnak, hogy a gyermekeket egészen fiatalon bölcsődébe, óvodába szoktassák. Ehhez a megváltozott helyzethez viszont valamilyen módon mégis alkalmazkodni kell.

Mit tehet a szülő, hogy könnyebb legyen az elengedés?

 Próbáljon olyan intézményt találni, amely Önnek is szimpatikus. Érezze, hogy gyermeke biztonságban lesz. Ha kétségei vannak, inkább válasszon másikat.

 Helyezze a hangsúlyt az óvoda/bölcsőde előnyeire! Közösségben tanulja meg a gyermek a társas élet szabályait, fejlődik a nyelvkészsége, ügyesebbé válik a kézügyessége, mozgása stb.

 Ha módja van rá, válassza a szülővel való beszoktatás lehetőségét. Így az első néhány napban Ön is ott lehet gyermekével a bölcsődében. Ha a szülő ismeri az ottani miliőt, bízik a pedagógusban, ez segít a gyermeknek is elfogadni az elválást.

Jobb nem a gyermek előtt megbeszélni az elválással kapcsolatos aggodalmakat, mert ezzel csak nehezebbé válik a beszoktatás.

Összességében a közösségbe kerülés és az elválás általában nehéz dolog egy család életében, viszont egy idő után elkerülhetetlen. Érdemes tehát a lehetőségekről tájékozódni, és ne sajnálják az energiát a megfelelő intézmény megtalálására!

Bojti Andrea – gyermekpszichológus

http://www.gyermekpszichologus.blog.hu

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!