1913. november 7-én született Albert Camus francia író, és filozófus. Végtelen számú gondolatát is képesek lettünk volna egyetlen csokorba összegyűjteni, de az online tér véges. Jöjjenek a kedvenceink:

„Ha az igazságot keresed, ne azt keresd, amire vágynál.”

„Szabadság alatt azt értem, hogy nem kell olyat elfogadnom, amivel nem értek egyet, még egy olyan rendszerben vagy világban sem, amelyet elfogadok. Vagyis igazat adhatok az ellenfélnek.”

„Semmi a világon nem éri meg, hogy elforduljunk attól, akit szeretünk.”

„Azelőtt az volt a kérdés, miképpen éljünk kegyelem nélkül, most az a kérdés, miképpen éljünk igazság nélkül.”

„Az ember az egyetlen teremtmény a világon, amely nem akar az lenni, ami.”

„Mert ami az utazás értékét adja, a félelem... Távol hozzátartozóinktól, távol nyelvünktől, elvesztve minden támaszunkat, megfosztva minden álarcunktól..., teljesen saját magunk felszínén találjuk magunkat. De mivel az az érzésünk, hogy lelkünk beteg, szemünkben minden ember és minden dolog csodaként nyeri vissza értékét. Egy asszony, aki önfeledten táncol, egy függöny mögül kikémlelt, asztalon álló üveg: minden kép szimbólummá válik. És amennyire saját életünk benne van ebben a pillanatban, annyira látjuk az egész létet benne tükröződni.”

„Amit eltilt a cenzor, közhírré is teszi.”

„A bűn mindig talál ügyvédeket, az ártatlanság pedig csak néha.”

„Elegem van belőle, hogy azért éljek, cselekedjek, érezzek, hogy ezt elmarasztaljam, annak meg igazat adjak. Elegem van belőle, hogy a szerint a kép szerint éljek, amit mások adnak rólam. Autonómia mellett döntöttem, függetlenséget követelek a kölcsönös függésben.”

„A végzés, amelyet másokra kimondunk, visszaszáll a fejünkre, s bizony némi rombolást is végez.”

„Akárhogy történt, a magamon végzett hosszú tanulmányok után felfedeztem az emberi lény feneketlen kettősségét. Akkor aztán megértettem - mert soká kutattam az emlékezetemben -, hogy a szerénység segített a csillogásban, az alázat a győzelmeimben és az erény a zsarnokságomban.”

„Ha asszonyi testet ölelünk, olyan, mintha a kéklő égből a tenger felé sugárzó örömöt szorítanánk magunkhoz.”

• albert camus filozófia filozófiai idézetek kultúra

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!