Nem te vagy túlérzékeny, hanem mások nem veszik figyelembe a határaidat, ami valljuk be furcsa és kellemetlen szituációkat eredményezhetnek az élet bármely területén, de főleg a magánéletben és a munkahelyeken. Hiszen még te érzed magad furcsán, hogy te viselkedsz nem megfelelően egy olyan társadalomban, ahol még a többségnek tanulnia kell a privátszféra és a személyes határok tiszteletben tartását.

Nem olyan egyszerű így kiállni magadért, hiszen a kultúránk alapvetően még azt sugározza minden egyes elérhető platformon, hogy alárendeltnek kell lenned és hogy te vagy a rossz minden, a többségtől eltérő esetben, amikor nem úgy viselkedsz, ahogyan azt a közösség elvárná. Ez korántsem jelenti azt, hogy veled van a gond!

Jogod van kifejezni a nemtetszésed, ha valaki átlépi a határaidat és tapintatlanul beleáll a magánéletedbe vagy kéretlenül rád zúdítja azt egy számodra idegen ember. Nehogy azt hidd, hogy az helytelen viselkedés, ha szólsz a kollégádnak, hogy ne öntse rád a magánélete minden egyes részletét munkaidőben, úgy hogy nem vagy rá abszolút kíváncsi. Mint ahogy az sem udvariatlan, hogy finoman szóváteszed egy-egy családi ebéd alkalmával, hogy senkinek semmi köze ahhoz, mikor mész férjhez vagy vállalsz gyereket.

Ahhoz is jogod van, hogy eldöntsd akarsz-e gyereket egyáltalán és ne félj szóvá tenni, ha ebbe mindenképpen és mindenki, még a szomszéd is bele akar szólni. Hiszen csak és kizárólag te tudod azt, miért döntöttél úgy ahogy és senkire nem tartozik az indok, csak és kizárólag rád és a párodra. Ez is a határvonalak egyikének a meghúzása. Számomra a legnagyobb határátlépés az az, amikor valaki megkérdezi, hogy szoptatod-e a kisbabád „Van tejcsi?” vagy „tápszeren neveled”. Nem is értem hogyan kérdezhet valaki ilyet egy kismamától? A hálószobába esetleg nem akar az ilyen ember belépni nézőnek? Nyugodtan sétálj el mellette, de még inkább tedd szóvá, hogy ez így most nagyon nem oké.

• határok önbecsülés privát szféra

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!