Tudod, van az a hely. Nincs rajta a térképen. Képtelenség befogni iránytűvel vagy GPS-szel, csak a szívadóvevőd mutat utat. Tudod, van az a hely, ahol nincsenek jók vagy rosszak. Emberek vannak, földi léptékekkel, tiszta értékekkel. Ha nem tudnád, én elmondom, mert tudom - talán - hogy van az a hely.

Azon a helyen igazi barátok vagyunk, nem társalkodónők vagy vetélytársak. Elmúlik a harag, derűs leszek én is. Kicsit fázni fogunk, de sebaj, ott majd végre megölellek. Főzök neked kávét, sütök mellé kekszet, vagy egy hamubasült pogácsát, nehogy éhezz az úton, ha haza akarsz menni. Azon a helyen úgysem fájhat semmi.

Még itthon megígérem, a valódi világban, hogy azon a helyen jó leszek. Nem vágok pofákat az új frizurádra, nem hazudom, milyen isteni rajtad a ruha és egész délutánra tiéd lehet a Barbie baba. Nem mondok rólad gonosz pletykákat a férfi előtt, akit olyan nagyon szeretsz. Nem beszélem ki szíved titkait soha annak a sok páváskodó idegennek. Receptet cserélünk és közös tányérból esszük a meggyet. Nem mondom el azt sem, nincsen Télapó, és hogy csúnya lesz a bőröd, ha itt a fagy. Ott ugyanis sohasem esik a hó.

Ugye látod, nem is kell rám festék?! Neked sem kell púderezned. Önmagad lehetsz, ember! Olyan, mint bárki más. Érdek nélküli, érzelmekkel teli viszonyunkat elkereszteljük örök barátságnak. Fityiszt mutatunk a gőgös világnak, karon foglak és hátranevetünk, ha a fiuk füttyentenek egyet utánad. Azon a helyen ez lesz majd, ugye?! Onnan nem akarsz majd te sem hazamenni?! Csak tudod, előbb el kellene indulnunk ezért a helyért az egész világot tűvé tenni.

Szentesi Évi

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!