Ha kérdezem, már nem felelsz, de érzem, hogy haladok. Nagy árat fizettem azért, aki ma vagyok.

Rengeteg kommentet olvasok írásaim alatt is, és látom, sosem volt nagyobb igény a hogyan éljük meg nőiességünket és mit jelent igazán férfinak lenni megoldókulcsokra, mint ma. Modernek vagyunk, ám mégsem annyira, hogy ne akarnánk kapcsolatainkban nagyon is nők és férfiak lenni. De mégis hogyan? Az alapvető nőiesség és férfiasság, a nő és az igazi férfi vonzalma iránti vágyunk mit sem változott. Értékeink inkább az alapokhoz nyúlnak, ahol a férfi figyelmessége, előzékenysége, biztonságot jelentő támasza, míg a nő kedvessége, gondoskodása, szeretete jelentik a jól működő párkapcsolat biztos bázisát. Ami nem feltétel, mondjuk inkább alap. Mert nincs annál szebb, mint mikor egy nagyon nő és egy nagyon férfi kapcsolódik. El tudod képzelni azt a találkozást? Az összes áramkörödet kicsapja. Hát bele kell állnunk, éreznünk abba, mit is jelent ma férfinak és valóban nőnek lenni.

Számtalan apa nélkül felnőtt, férfiminta hiányában felcseperedett fiú ma is kibontásra váró érték, hogy saját biztos kiindulási alapját, a férfit megtalálja. Nőként ugyanúgy, hisz első rajongód az apukád kell legyen. Ő az első megtapasztalás. Mert tetszik, nem tetszik, a férfi az igazodási pont. Nem mindenki mellett ugyanolyan a nő. Ezt ugyebár megfigyelted. Mindenki mást hoz ki a másikból. Ha nőként megérzed az igazi férfierőt, azt veszed észre, hogy akaratlanul is igazodsz. És ezt magad sem érted miért, de jó neked. Könnyebb lesz általa az életed, miközben megélheti erejét, tekintélyét, mint férfi, amire mindig is vágyott. Kifejezetten utálom az erős nő kifejezést. A fene akar erős lenni, jó? Ezt egyszer s mindenkorra tisztázzuk. De mit tehetsz, ha az élet úgy hozza, hogy magad kell helyt állnod? Megteszed, ha tetszik, ha nem. De alig várod, hogy terheidet megoszd valakivel, és nem úgy, hogy nesze, itt az egész, én már vittem eleget, most te jössz, hanem egyszerűen érzed, hogy szerepeitek mennyit bírnak el. És tudod, hogy jó lesz.

A nő kétféleképpen választ társat. Vagy gyengébb férfit, akit irányíthat, vagy erőset, akinek behódol.

Míg kontrollmániás vagy és nem bízol önmagadban, az életben, hogy minden úgy jó, ahogy van és úgy történik, ahogy történnie kell, irányítani akarsz. Legfőképp a férfit. És még csak észre sem veszed. Mert nem bízol az erődben, hogy adott pillanatban képes vagy a helyzetet kezelni. Akkor megyünk át a hídon, ha odaértünk. Ezért a nő olyan férfit választ, akit irányíthat. Majd valahogy mégsem tetszik. Mert mindenképp fel akar nézni rá, de nem tud. Egy férfinak eszébe se jusson alárendelődni egy nőnek, ám ha kényelme azt diktálja, hogy mégis átengedi az irányítást, akkor ne csodálkozzon.

Az ego vezérelte férfi nem érti a nőt. A lelkét, a finom rezgéseit, ezért mindig irányítható nőket választ, ami persze részéről is folyamatos csalódás. Unalmassá válnak. Semmi kihívás, izgalom, titok. De nem baj, keres. Tanulni jöttünk, tapasztalati úton, a folyamat épp ezért nem megúszható. Ha elsajátítottad a leckét, majd jobbat kapsz. Magasabb szintre lépsz. Ezért, ha nem tetszik a felhozatal, magadban keresd a hibát. Az üzenet nem jó, amit kiküldesz. Mert csakis azt vonzhatod, ahol te magad most nőiességedben, férfiasságodban tartasz. Ha a vártnál jobbat kapsz, meg ne ijedj, mert eljött a te időd, hogy bizonyíts. Készen állsz. Megérdemled. Ha nem hiszed, akkor is. Majd belejössz.

• lélekhangok párkapcsolat párválasztás

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!