Ne akard megjavítani, sem megváltoztatni a másikat - Egy tartós kapcsolat működése
Az emberek számára túlságosan könnyű a partnerükben fellelni az összes létező „hibát”, de egyre nehezebb a saját magukban lévő problémák forrásait meghatározni. A kapcsolatok nem mindig légiesen könnyed üdvrivalgásszerű, romantikus jelenetek, és természetes, hogy a kezdeti szikra előbb-utóbb kialszik, ezért aggódunk.
Ahogy elkezdjük észrevenni a változásokat a kapcsolat minőségében, könnyebbnek tűnik a másik személy negatív tulajdonságaira hárítani a felelősséget. A fókuszt azonban mindenképpen le kell venni a másik személy "megjavításának" módjáról és a kapcsolat helyreállításának szélesebb körű szemléletét kell előtérbe helyezni. Az egyetlen módja annak, hogy a másik személy fejlődjön, változzon, az az, hogy mi magunk is változunk. A kapcsolat megreformálásához szükséges hatalom és bölcs tudás 100 százalékban a te kezedben van, de erre csak úgy tehetsz szert, ha közelebbről vizsgálod meg saját magad is, és a saját személyes fejlődésedet prioritássá teszed.
Bizonyos minták már a kapcsolat elején megszilárdulnak. Bár egyes berögződések egyértelműen rombolóbbak, mint mások, a kapcsolatok minden rutinszerű mintája okozhat kellemetlen érzéseket a párokban. Ha felismered a közted és a partnered között fennálló destruktív dinamikákat, akkor ezeket úgy változtathatod meg, hogy egyszerűen nem játszod ki a másik felet, elvégre a tangóhoz valóban ketten kellenek. Például a feleség és a férj, akiknek a mintája az, hogy úgy viselkednek, mint a gyermek és a szülő, megváltoztathatja a dinamikát, ha bármelyikük hajlandó eldobni a szerepét, és egyenrangú félként viszonyulni a másikhoz. A feleség nem eshet szét, ha a férj szülői hangot üt meg, és a férj nem dorgálhatja meg a feleségét, ha tehetetlenül viselkedik. A minták megtörése olyan egyszerű lehet, mint megkérdezni, hogy általában ki hozza meg a döntéseket arról, hogy hova menjünk vacsorázni vagy milyen filmet nézzünk meg, majd felcserélni az aktív és a passzív döntéshozó szerepét. Az ehhez hasonló apró változtatások segíthetnek az egyenlőség érzését hozzáadni a kapcsolatunkhoz.
Az egyik hatékony módja annak, hogy elkezdjétek fejleszteni a kapcsolatotokat, ha célokat tűztök ki arra vonatkozóan, hogy milyen legyen a kapcsolatotok. Az emberek ötéves terveket készítenek a karrierjükkel és a családjukkal kapcsolatban, de ritkán készítenek terveket az intim kapcsolataikra vonatkozóan. Kérdezd meg magadtól, hogy mit szeretnél valójában a kapcsolatodtól, és írd le a céljaidat.
Ellenőrizd, hogy a viselkedésed megfelel-e a listának. Fontos, hogy átgondold, milyen személyes változtatásokra lenne szükséged ahhoz, hogy elérd a céljaidat.
Azért találjuk mindannyian olykor olyan fájdalmasnak és nehéznek a kapcsolatokat, mert felidézik a gyermekkori, sebeket feltépő, kapcsolati sémákat. Bármennyire is szeretjük a partnerünket, arra vagyunk kondicionálva, hogy a negatív énképünket és a fel nem dolgozott fájdalmainkat a másikra vetítsük ki. A védekező mechanizmusaink, amelyeket a gyermekkori fájdalmak és traumák kezelésére fejlesztettünk ki, nem csak azt befolyásolják, hogyan alakulnak a kapcsolataink, hanem azt is befolyásolják, hogy kit választunk magunk mellé párnak. Szomorú igazság, hogy hajlamosak vagyunk olyan partnereket választani, akik akarva-akaratlanul is kiprovokálják a gyermekkori traumákból eredő védekezési mechanizmusunkat. Emiatt nagyon fontos, hogy tudatában legyünk azoknak az erős érzelmi reakcióknak, amelyeket a jelenlegi kapcsolatainkban kiváltunk, és visszavezessük őket a forrásukig. Ha azonosítjuk, hogy aktuális érzelmeink milyen magokból csíráznak, képesek leszünk demisztifikálni azokat a dolgokat, amelyek a leginkább zavarnak minket a kapcsolatainkban, és racionális, felnőtt szemszögből közelíthetünk partnereinkhez.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez