Múlt és jelen harca

Vannak emberek, akiknek látod a szemükben a múltjuk által okozott sérelmeket, akiket egyszer valaki, nagyon mélyen megbántott, vagy óriási csalódást okozott, és ezt kivetítik másokra. Képtelenek továbblépni, olyan mintha bosszút akarnának állni minden szembejövőn.

Azt hiszik ezzel, hogy elutasítóan viselkednek, ők állnak mindenki felett és védik a saját lelküket. Így majd senki nem bántja meg őket. De a kérdés az, hogy azért mert téged egyszer megbántott valaki, neked miért kell másokkal ugyanezt tenned? Ettől nem leszel jobb ember. Sőt, ezzel olyan embereket veszítesz el az életedből, akik tiszta lapot, rengeteg örömöt és jó pillanatot jelenthettek volna. Akaratlanul is, de megbántod őket, olyannyira, hogy később, akármennyire is szeretnéd visszacsinálni, nem tudod majd, mert őket már rég elveszítetted. Olyankor érzed teljesen egyedül magad, és rájössz, hogy kiket hagytál elmenni. De ezt meg lehet előzni. Engedd el a múltat, hogy az ne határozza meg a jelent. Hogy a sok seb, ne vezessen újabb sebekhez. A múltat - akármilyen nehéz is - magunk mögött kell hagyni, le kell zárni, és továbblépni. Van, hogy ez évekbe telik, de muszáj, mert ha nem teszed, teljesen felemészt. Kihat a személyiségedre, a körülötted lévőkkel való kommunikációdra, a kapcsolataidra, a reakcióidra és a viselkedésedre.

Bár az emberek önzősége határtalan, mindent úgy csinálnak, hogy nekik legyen a legjobb (ez főként az anyagi dolgokra értendő). Csakhogy a boldogságot így sohasem fogják megtalálni. Előrehelyezik a saját érdekeiket, és igen, egy idő után majd biztosan lubickolni fognak a pénzükben, de mégis kire fogják költeni? Lehet, hogy sikeres vagy, de milyen áron? Vajon helyesen döntéseket hoztál ennek érdekében, nem gázoltál át senkin, az önös érdekeidet előtérbe helyezvén? Kár, hogy sokan nem veszik észre a belső értékek fontosságát, sőt a szomorú helyzet az, hogy a mai világban, sokaknak fogalmuk sincsen arról, hogy ez mit is jelent. Annyira felszínes minden. Legbelül ezt mindenki tudja, de mégsem változtat rajta. Sőt tovább csinálja. Mindenkit elsodor az útjából, önzően dönt és cselekszik. Egy szó: a karma. A karma szó annyit tesz „cselekvés, tehát minden szándékos mozdulatunk, beszédünk, vagy gondoltatunk. Ezeknek a cselekvéseknek a következményeit pedig gyakran úgy emlegetjük, hogy karmánk gyümölcsei. Ebből következik, hogy a mód, ahogy éled az életedet, ahogy másokkal bánsz, amilyen emberi kapcsolatokat kialakítasz egy idő után szépen visszaköszönt majd.

Ha csaló vagy egyszer úgyis lebuksz és börtönben végzed, ha mindenkit úgy kezelsz, mint a háziállatodat, egy idő után téged is úgy fognak. Ha nem látod meg az emberekben az értékeket, és a potenciált, benned sem fogják. Ha félsz nyitni, és őszinte kapcsolatokat kialakítani, nem lesznek igazi barátaid. Ha kihasználsz mindenkit, téged csak egyszer fog valaki nagyon kihasználni, de akkor majd azt érzed, itt vége a világnak. És amikor valakire szükséged lenne, senkire nem tudsz majd számítani, mivel senkit nem érzel magadhoz igazán közel. Sőt, még te magad sem tudod, hogy kihez kellene fordulnod. Ilyenkor általában teljesen magad alatt vagy, de nem szólsz senkinek, persze a környezeted érzi rajtad, hogy valami nem stimmel. De ahelyett, hogy leülnél egy percre, vennél egy mély levegőt és beismernéd azt, hogy valamit rosszul csináltál, hogy nem így kellett volna viselkedned és, hogy a múltad, amit képtelen voltál lezárni, mennyi embert vett el tőled, büszkeségből folytatod azt az életmódot, amit eddig. Csak hogy ezt nem lehet örökre csinálni, egyszer - sőt van, akinél többször - eljön majd az a pillanat, amikor magadba kell nézned, és kellő önkritikával felülemelkedni a saját hibáidon, lezárni a múltat és átrendezni a fejedben a fontossági sorrendeket, az értékeket, és a szerint élni tovább az életedet.

Ha megnyílsz mások előtt, ha őszinte vagy és segítőkész, akkor ez a karmád által egyszer visszaköszön majd, és akkor rájössz, hogy mennyivel jobb olyan életet élni, ahol önmagad lehetsz, igazi barátokkal és igazi érzésekkel, amiket nem kell rejtegetned és megjátszanod. Hidd el, lehet, hogy többször fognak megbántani, de a színház egy idő után nagyon fárasztó tud lenni, és amúgy is az élet nem játék. Egy van belőle, használd ki és élj teljes életet. Ha hibázol, hibázol, de ismerd fel, és ha felismerted rájössz, csak tanulhatsz belőle.

Drencseva Natali

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!