Műkincseket loptak el!
Meg vissza is...
Műkincsek itt-ott mindenhol. Közben ég a világ. Vígjáték, meg keserédes, meg halottak is a csapatból. A kultúra, ha túléli, akkor nem lesz gond. A hadifogságban lévő, mármint akkoriban hadifogoly ismerősöm mesélte, hogy akkoriban azt mondták, hogy a könyvek nyerik majd meg a csatát a fegyverekkel szemben. Ez igaz. De előtte mindig sok a vér, és fura, hogy az emberiség egy bizonyos kényelmi szint után mindig a halálba menekül önmaga elől. A saját unalmában generált félelem hajtja oda, mert nem tud mit kezdeni a tudással, de igazából semmivel sem. Leginkább önmagával nem.
A film nagyon nagy.
Óriási szereposztás, minden egyes jelent önmagában színházi kamaradarab, de hát ez is lenne a lényeg.
Clooney vagy éppen Goodman, de hát Bill Murray sem kispályás, még akkor is, ha olyan műkincsek vannak a díszletben, amelyek többet érnek, vagy érhetnének mindennél, és persze mindenki mindent akar, hogy a végén senkié se legyen semmi.
És akkor úgy legyen majd mindenkié.
A kultúra sokkal fontosabb mindennél.
Lehet lövöldözni, meg gyilkolni magunkat halomra, akkor sincs esély.
Ettől van minden rendben.
Persze, lehet majd kataklizmát játszani, meg mindent eltüntetni.
De
Hát a tükör majd mindent megmutat.
És minden visszaüt.
Aki egy festményt tárgyként kezel, az halott.
Minden tekintetben.
Tanulságos mozi.
Bokros László
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez