Bizony előfordulhat bármely szituációban, hogy hirtelen bizonytalannak érezzük magunkat, nem tudjuk mit kellene tennünk, mi lenne a helyes, hogyan döntsünk, merre menjünk tovább. Legtöbbször ilyenkor kétségbe esünk, mérgesek leszünk önmagunkra, amiért nem tudunk egy mágikus csettintésre dűlőre jutni és kényelmetlenül érezzük magunkat, hiszen számunkra valamilyen okból kifolyólag ingoványos terepre jutottunk. De mit tehetünk a bizonytalanság érzése ellen? Ha már jelen van, hogyan tudjuk megszüntetni?
Az első, és legfontosabb dolog, hogy tudjuk, nem vagyunk emiatt furcsák, önbizalom hiányosak vagy különcök. Mindenkivel előfordul olyan helyzet vagy akár életszakasz, amikor elbizonytalanodik, megáll az út során, mert nem biztos benne, hogy a számára megfelelő irányba tart. Ez teljesen normális érzés. Még a legmagabiztosabbnak tűnő ember is egészen biztosan megtapasztalta már ezt a jelenséget.
Fogadjuk el tehát, hogy bármilyen határozott személyiséggel is rendelkezik valaki, a bizonytalanság bármikor felütheti a fejét, és emiatt nem szabad mérgesnek lennünk magunkra, inkább arra koncentráljunk csupán, hogy ne erősítsük fel, tehát dühösek semmiképp se legyünk magunkra, hiszen ezzel éppen olajat öntenénk a tűzre. Szintén nagyon fontos, hogy igyekezzünk ne túlgondolni az adott helyzetet! Persze mérlegeljünk, gondoljuk át a lehetőségeket, de ne csupán ez a helyzet és a kiváltó okai létezzenek számunkra, hiszen bármi történik is, az élet nem áll meg és nem építhetjük az életünket egy probléma köré. Ugyanakkor a bizonytalanság megszüntetésében segítségünkre lehet, ha megpróbálunk biztos pontokat, ha úgy tetszik kapaszkodókat keresni. Biztosan találunk olyan stabil pontot vagy pontokat az életünkben, amiért hálásak vagyunk, ha legalább egy ilyen van, már szerencsésnek mondhatjuk magunkat.
Igyekezzünk a stabilitásra koncentrálni, hálát adni érte, és realizáljuk, hogy a bizonytalanság egy illékony állapot, bár jelen van időlegesen az életünkbe egy-egy helyzet során, de nem állandó meghatározója. Nagyon sokat segíthet az is, ha megpróbálunk egy kis önreflexiót tartani, igen lehet, hogy most éppen nem vagyunk a helyzet magaslatán és jóformán azt se tudjuk, merre van jobbra és merre balra, de attól még ez nem határoz meg bennünket. Ennél jóval többek vagyunk! Világítsunk rá pozitív tulajdonságainkra is, próbáljunk meg felidézni olyan helyzetet, amikor határozott döntést hoztunk, amire most is büszkék vagyunk. Mindenkinek az életében van legalább egy ilyen helyzet, és nem kell feltétlenül eget rengető, világmegváltó dologra gondolni, csupán valamire, ami számunkra jelentős volt. Ez büszkeséggel fog eltölteni bennünket, és máris kevésbé lesz kilátástalan a helyzet, hiszen már valami hasonlót megoldottunk, miért ne oldanánk meg hamarosan ezt is?
Fontos, hogy amikor felismerjük a bizonytalanság érzését, ne blokkoljunk le. Ne hagyjuk, hogy kétségeink maguk alá gyűrjenek! Semmi sem biztos, semmi sem állandó, és ez így van jól. Lássuk meg az érzés mögött megbúvó lehetőséget is, hiszen ha nem tudunk valamiről dönteni, ha bizonytalannak érezzük magunkat, az ugyanakkor azt is jelenti, hogy vannak opcióink és valójában szerencsések vagyunk, hogy van választásunk. Ha pedig esetleg utólag visszanézve úgy gondolnánk, hogy rossz döntést hoztunk, emlékezzünk rá, hogy a rossz döntés is jobb, mintha sosem döntünk, csak elszenvedői vagyunk életünknek. Inkább essünk el, majd álljunk fel, minthogy el se induljunk sehová!
Végezetül pedig ne felejtsünk el megérzéseinkre hallgatni, hiszen ha magunknak nem is valljuk be olykor, hogy mit is szeretnénk igazán, megérzéseink gyakran megsúgják ösztönösen, hogy tudat alatt mire vágyunk igazán. „Bizonytalanság általában csak a felszínen van, mélyen belül Te pontosan tudod, mit szeretnél.”
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez