A férfiakra a külső pozitív jegyek, a kisugárzás erőteljes hatást gyakorolnak. Felbecsülik a nőket, mint vonzó szexuális lehetőséget, és a kellemes, pozitív vizuális ingerek azonnali üzenetet küldenek a férfiagynak, amely abban a pillanatban reagál is a megfelelő hormonok kiválasztásával. A férfiak hamar fel is hevülnek a hormonoktól, amelyek felülírhatják az ésszerű gondolkodást, ugyanis ilyenkor az észnek a nadrágszíj alatti terület parancsol.

A férfiak talán azért lesznek gyorsabban szerelmesek, mert sokkal intenzívebb náluk a vizuális motiváció. Kimutatták, hogy a szerelem kezdeti, eufórikus szakaszában a férfiak tesztoszteronszintje csökken, ám az oxitocin szintjük nő, pontosan azért, hogy felgyorsuljon a kötődés.

Az oxitocin járul hozzá a kötődés, a közelség, a harmónia, az egység különleges, nyugtató érzéséhez. A szerelem első, kezdeti lángolásában a férfiak gyengédebbek, alkalmazkodóbbak, szelídebbek, és ekkor mondogatjuk mi, nők, hogy bezzeg ilyenkor a jó oldalukat mutatják. Nem tudatosan teszik, így találta ki a természet. Ugyanebben a szakaszban a nők tesztoszteronszintje erőteljesen megnő, a szenvedély, a kezdődő új kapcsolat boldog izgalmától, amely fokozza önbizalmunkat. Ilyenkor vagyunk igazán ösztönösen magabiztosak, szexibbek, csábítóbbak, izgalmasabbak, mint valaha, valósággal ragyogunk. 

A szerelem első, euforikus szakaszában a férfiak lelkesen, kezet-lábat törve udvarolnak, lovagiasak, kreatívak, tenyerükön hordoznak és a csillagokat is lehoznák, de néhány hónap és lovagunk igyekezete egyszer csak lanyhulni kezd, a hév és az odaadás is mintha csendesülne kissé. Éppen belekényelmesedünk ebbe a kezdeti, rengeteg figyelemmel, kedvességgel, bókkal teli időszakba, aztán egyszer csak mindez távolodni látszik. Van, aki hirtelen fékez, és, van aki fokozatosan, finoman teszi, de akkor sem lehet rajta kiigazodni, hiszen éppen ő, a férfi volt, aki nyomult, aki annyira akarta ezt az egészet, sőt mindvégig sokkal jobban akarta. És amikor átadjuk magunkat, amikor végre szívet tárunk, és kötődni, függeni kezdünk, ő éppen akkor kezd hidegülni. Miért? Mit rontottunk el? Egyáltalán elrontottunk valami? Semmi más nem történt, mint hogy a férfi belépett az eltávolodás fázisába, vagyis érzelmileg elkezdett elhatárolódni.

A biokémiai folyamatokon túl a szépség az, ami odavonzza a tekintetet, de ami a férfiszívet végül rabul ejti, az mégis csak a személyiség. A férfiakra a kisugárzás, és a vonzó külső erőteljes hatással van, de azon túl legtöbbször a nő felszabadultsága, függetlensége, vidámsága, titokzatossága az, ami igazán lenyűgözi. Sajnos gyakran pontosan ezeket a tulajdonságait veszíti el a nő az ismerkedés során, elkezd érzelmileg kötődni, és ha ez egy szorongó, kapaszkodni vágyó magatartás irányába mozdul el, főleg, ha túl korán következik be, akkor a férfi távolodni kezd és pont. Amikor fájó már az egyedüllét, és ki tudja hányadik idézőjeles igazin vagyunk már túl, akkor hamar kereteket szabnánk egy kapcsolatnak, és kimondatnánk a férfival a játék nevét, ahelyett, hogy hagynánk még egy kicsit az izgalmas, bizsergető bizonytalanságban lebegni. Minél régebben és fájóbban várunk arra a bizonyos nagybetűs Kapcsolatra, ami végre nem csak egy felejteni való, rövidke liezon, annál nagyobb a veszélye, hogy elrontjuk a túl korai kapaszkodással.

• érzelmi elhatárolódás függőség induló párkapcsolat köődés párkapcsolat

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!