Ez a két kis történet, szerintem mindenkiből más és más reakciót fog kiváltani. Teljesen más dolgok történtek bennük, egy azonban közös, a tapasztalatlanságom és a butaságom miatt, megfizettem azt a bizonyos tanulópénzt, mindkét esetben.

Nyilván aki hozzám hasonlóan nagyon vágyik a boldogságra és mindent megtesz azért, hogy legyen már végre valakije, abból is mást és abból is, akinek már baromira elege van a randikkal járó vesződségekkel, ezért nem hogy pénzt, de időt és erőforrást sem tesz már bele a párkeresgélésbe. Lesz majd olyan is, aki egy igazi ostoba baleknak néz majd a cikk végén, még az is lehetséges, hogy igaza van.

Az egész azzal kezdődött, hogy nagyon elegem lett már az átverésekből, untam már a sok sehová nem vezető csetelést és a ghosting effektust. Ezért úgy döntöttem, adok esélyt külföldi hölgyeknek is, nem volt nehéz dolgom, hiszen nem csak balra, de jobbra is lehet „húzni” a külföldieket azon a bizonyos társkeresőn. Rögtön be is akadt vagy tíz, ebből a végén egy maradt, egy ukrán hölgy. Nagyságrendileg két hét kommunikáció után eljutottunk egy bizonyos szintre, azaz reggel „együtt keltünk, este pedig együtt feküdtünk” még ha csak virtuálisan is. Kialakult közöttünk egyfajta bizalom, beszéltünk telefonon (angolul) és óvatosan megkérdeztem tőle, hogy volna-e kedve karácsonykor meglátogatni. Természetesen nem vártam el, hogy kifizesse a 370 eurós fizetéséből a repülőjegyet, felajánlottam, hogy intézek neki egy retúr jegyet. Erre nem kaptam azonnal egy igen választ, pár nap türelmet kért, majd igent mondott.

Nem ítélkezem, nyilván ő is, mint sokan mások Ukrajnában, egy szebb és jobb életre vágyódott...

Sokat cseteltünk arról, hogy mennyi fél, hiszen ő pont egy olyan területen élt Donyeckben, ahol most eléggé parázslik a helyzet, most nem megyek bele a részletekkel, hogy miért is. Megbeszéltük, hogy ha a látogatás jól sikerül és tetszünk egymásnak, akkor segítek neki új életet kezdeni, de nyilván tisztában voltam vele, hogy lehetséges csak egy ugródeszka leszek a számára, de én akkor is adok egy esélyt ennek. Megrendeltem és kifizettem a repülőjegyet a nevére, elküldtem neki, megbeszéltünk mindent, a PCR tesztet majd Kijevben csináltatja meg, elindult a buszpályaudvarra egy jegyet vásárolni, ahol a belecsapott a villám az addig jól induló sztorinkba. Kiderült, hogy a katonai tevékenységek miatt nincs tömegközlekedés, nincs buszjárat Kijevbe, a közlekedési minisztérium is maximum a taxit javasolja erre a célra. Csak hogy Kijev 750km-re van Donyeck-től, 570 euro oda, kicsit több vissza a taxi. Repülőtéri transzfer megszűnt, felhívtam az Ukrán konzulátust, beszéltem egy Ukrán ismerőssel, próbáltam minél több hiteles információt begyűjteni, mert megcsapott az érzése annak, hogy egy szimpla kis lehúzás áldozata lettem. Mivel azonban a repülőjegyet nem lehet visszaváltani és rendelkeztem a hölgy összes személyes adatával, útlevél másolatával, szinte mindennel, elhessegettem a gondolatot, hogy ez egy csalás, de döntést kellett hoznom, azaz vállalom-e a közel 1200 euros taxi költséget, vagy sem. Végül sok mindent mérlegeltem, például a lehúzás esélyét is azaz, hogy miért utólag a repülőjegy megvásárlása után derült ki, hogy nincs tömegközlekedés, mi van, ha elküldöm a pénzt taxira, majd egyszer csak jön egy üzenet, hogy az egyik katonai ellenőrző pont nem engedi őt át, újabb pénz kell, stb, stb, ezért visszaléptem. Szomorú volt, de megértette, viszont a beszélgetéseink lassan elmaradoztak, majd pár nap múlva megszűntek. Talán soha ne tudom már meg, mi történt volna ha, nem tudom, hogy jó döntést hoztam-e, vagy sem, de a tanulópénzt megfizettem, azaz egy repülőjegy árával fizettem ezért a kis kalandért.

Friss STD negatív teszted van? Sajnálom, különben nincs szex...

Itt a második tanulópénzes eset. Életem talán legfurcsább helyzetébe kerültem nem régen, bár az is lehetséges, hogy ez ma már teljesen általános, csak nem voltam ezzel tisztában. Megismerkedtem egy egészségügyben dolgozó hölggyel, aki egy egész komoly latexallergiás betegséggel küzdött. A legjellemzőbb tünete ennek a betegségnek az érintkezés helyén kialakult bőrpír, kiütés, viszketés. Mivel ő egy nevezett fokozott érzékenységű volt, ezért nála azonnali reakció jelentkezett, azaz szénanátha szerű tünetek, kötőhártya gyulladás, viszketés, kiütések. Ráadásul bekövetkezhet szívritmus emelkedés, remegés, mellkasi fájdalom, légzési nehézség, anafilaxiás sokk is, tehát az első számú védekezés esetünkben a gumi óvszer, nem volt járható út. Mivel már túl voltunk a harmadik randin, felmerült a lehetősége, hogy az estéinknek legyen folytatása is. Mivel én megbíztam benne és ráadásul én nem tudok természetes úton gyereket eszkábálni, megkérdeztem tőle, hogy gumi nélkül mit szólna hozzá. Nem volt ellenére a dolog, de egyvalamihez ragaszkodott, egy friss és komplex STD teszthez. Aki esetleg nem tudná mi ez, a szexuális úton terjedő betegségek (STD – sexually transmitted diseases) a nemi területeket érintő fertőzések. Legyen annyi elég, hogy a húgycsőből kis, steril vattapálcával vettek mintát, kibaszott kellemetlen volt, ráadásul a konzultációval, laborral, cakk pakk, több mint 100 ezer forint volt ez a sztori. Miután megcsináltattam a szűrést, kiderült, hogy a hölgy hazudott nekem, egy számomra kiemelten fontos témában, ezért szakítottam vele. Hallelúja, megint könnyebb lettem egy kis pénzzel, bár ez legalább nem annyira volt kidobott pénz, mint az ukrán repülőjegy, hiszen megtudtam, hogy „tiszta vagyok”.

Van-e konklúzió számomra ebből a két sztoriból?

Azt hiszem, hogy igen, azaz megint összébb húztam a szűrőimet és már csak pici résnyire van nyitva az ajtóm. Nem hibáztatok senkit, csak magamat okolhatom ezért, de még sincsen rossz érzésem ettől, mert ha összességében nézem a dolgokat, tiszta a lelkiismeretem, megtettem amit csak lehetett, sokan szerintem nem áldoztak volna se pénzt, se időt két ilyen problémás kapcsolatba. Persze a fanyalgók, most mondhatják, na és volt értelme? Igen volt, mégpedig az, hogy egy kicsit jobb emberré váltam, ha belenézek abba a bizonyos tükörbe és nem lefelé konyul a szám, hanem mosolygok. Amikor visszagondolok erre a két történetre nem bánt egy kicsit sem, hogy „elbuktam ezt a pénzt”. Most már biztosan tudom, hogy ha lehetőségünk nyílik az életben arra, hogy némi pénzt beáldozva, megpróbálunk egy kapcsolatot kialakítani, mert ez az ára annak, hogy tovább lépjünk, az egyfajta „vámtétel”.
Azért kell ezt megfizetnünk, mert a múltban valamit rosszul csináltunk, ezért a karmánk most benyújtja a számlát nekünk, mi pedig fizetünk, mint a katonatiszt, legalább is addig, míg az a bizonyos balansz egyensúlyba nem kerül majd. Ne bánkódjunk ez miatt, mert ennek így kellett történnie, viszont levonhatjuk a tanulságot, ne akarjunk háborús övezetből, járvány idején barátnőt importálni és csak akkor menjünk el baromi drága komplex SDT szűrésre, ha biztosak vagyunk abban, hogy az illető hölggyel olyan intimitást szeretnénk megélni, melyhez ez nem csak egy komoly bizalmat ad majd nekünk, hanem egyfajta „egészségügyi nyugalmat is”...

• férfiszemmel férfiszempont ismerkedés

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!