Boldogtalan szeretnél lenni? Oké, adok neked két szót, használd őket minél sűrűbben és boldogtalanságod garantált! Látszólag ez a két szó teljesen ártalmatlannak látszik, még csak nem is érzelmeket fejeznek ki, nem is túlságosan negatívak. Igazából alapból nincs baj velük, csak, ha nagy jelentőséget teszel rájuk és ha magad is elhiszed a tartalmukat.

Mi ez a két szó? A MINDIG és a SOHA!

Igazából azért veszélyesek rád nézve, mert mozdíthatatlanná tesznek. Ha valamiről kijelented, hogy mindig vagy, hogy soha, akkor annak az adott dolognak, körülménynek vagy személynek esélye sincs változni, változtatni vagy egy másik arcát mutatni feléd. Olyan ez a két szó az életedben, mint egy gát: onnantól a víz már nem mozog szabadon, nem folynak az érzések, események, történések, az élet nem áramlik szabadon: mert bedugaszoltad, eltorlaszoltad az egészet. 

Kitaláltad, hogy te már mindig ilyen peches, boldogtalan, megkeseredett, szerencsétlen leszel, és már soha nem jön az életedbe semmi és senki akiért, vagy amiért élni érdemes. Meg sem látod a lehetőségeket, mert eldöntötted, hogy nincsenek. Elzárod magad a szeretettől, mert te mindig ugyanolyanokba botlasz…”Mindegyik egyforma”- sóhajtod megadóan és keserű sértődöttségedben lemondóan sóhajtasz. Pedig az Élet pont, hogy a sokszínűségétől gyönyörű! Ha biztos vagy abban, hogy te már tudod, és neked nem lehet újat mutatni, akkor gondolj bele: még egy fán sincs két teljesen egyforma levél, nincs két egyforma hópehely, akkor hogyan lehetne már két ember vagy egy-egy élethelyzet teljesen ugyanolyan? Ha őszintén belegondolsz megláthatod: a változatlan tényező igazából te vagy, pontosabban a gondolataid egy pici szeletkéje, ami folyamatosan azt suttogja neked. hogy add fel, mert a változás, a jobbítás, a felívelés lehetetlen!

De gondolj bele: tényleg ezt szeretnéd?

Mi a fontosabb: az, hogy egyszer valaki megbántott, vagy egy helyzet nem sikerült és te most bele vagy ragadva a sértődöttségbe, a körülményeket és másokat okolva, mert mindenki MINDIG ugyanazt csinálja és SOSEM törődik veled…vagy pedig beismerd, hogy voltak terveid, voltak elképzeléseid, amik nem sikerültek, de belátod, hogy ettől függetlenül ezernyi új lehetőség és milliónyi klassz ember, férfi, nő van a világon és te mész és megkeresed azt, aki és ami neked való, mert MINDIG VAN MÁS LEHETŐSÉG, még akkor is, ha pillanatnyilag úgy tűnik, hogy nincs.
Ha picit is józan ésszel gondolkodsz (márpedig biztos vagyok benne, hogy van neked olyan), akkor tudod, hogy ez valóban így van. Igazából a MINDIG és SOHA lényünk dacos, gyermeki, önsajnáló részéből jön, amikor azzal találjuk magunkat szembe, hogy a csúnya rossz világ nem úgy van berendezve, hogy mindenben a mi kényelmünket szolgálja. 

Néha jól esik haragban lenni a világgal, bekuckózni, fejünkre húzni a takarót és puffogni egy sort. Nincs ezzel semmi baj, az a lényeg, hogy élvezzük! Ilyenkor nyugodtan tehetünk szemrehányást az életnek, zsolozsmázhatjuk az önigazolásainkat és merenghetünk a bennünket ért méltánytalanságokon. Időnként ha elkap az önsajnálat, mondjunk rá igent, mert ez is az emberi élet része, miért maradna ki? Lássuk be azt is: az élet tényleg néha igazságtalan, nehéz, és könyörtelen - jól esik ilyenkor nyűgösnek lenni. 

…csak ne betonozzuk be az egészet a MINDIGGEL és a SOHÁVAL. 

MOST ez van. MOST ez rossz, MOST ez fáj, MOST ez igazságtalan volt. Ettől függetlenül nem adom fel, mert az Élet bármikor hozhat mást. Nyitott maradok, áramlásban és kíváncsian várom mivel lep meg az Élet!

• életszemlélet gondolkodásmód Várszegi Réka

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!