Rengeteg szám kavarog a fejemben az Opel Astraval kapcsolatban. Elsőként az 1991, hiszen ekkor jelent meg Astra néven a Kadett utódja. Hatodik generáció, hiszen a mostani modell itt tart a sorban, a betűjele pedig L lett. És ott van még a hármas szám is, hiszen az Opelt immáron a harmadik cég birtokolja, amióta ez a típus létezik. A Stellantis cégcsoport stratégiája egészen jól kézzelfogható az Opellel kapcsolatban, így a kilátások biztatóak lehetnek.

A mondás, hogy egyetlen dolog nem változik, az maga a változás, az Opel Astrára igaz a leginkább. De a változások mögött mindig a funkcionalitás és az Opel által megtestesített német letisztult formavilág és értékek voltak jelen. Nem túlzás kimondani, hogy a kilencvenes évek egyik legismertebb/legelismertebb autója az Astra volt. Ha valaki eljutott oda a céges hierarchiában, hogy kapott egy Astrát, az már érezhette, hogy rendben van minden. A nagyfőnök persze jobbal járt akkor is, de az Astra F, majd az idő múlásával a G és H Astrák benépesítették a hazai utakat.

Aztán történt valami, illetve nem is egyvalami (ebbe most kár belemenni hosszan) és a végeredmény az lett, hogy szépen-lassan kikopott az új Astrák nagyfölényű aránya, elfogyott a lendület. Átvették a szerepét más márkák, leginkább az Octavia, de sok egyéb típus is komolyat hasított az egykori piacvezető képzeletbeli tortájából. Vajon szerencsés-e most a csillagok állása az Astrának, tündökölhet-e az Astra korábbi fényében?

A leginkább az a zseniális az új Astrában, hogy bár a fő szerkezeti elemek teljesen azonosak a Stellantis többi modelljével, mint a DS4-gyel vagy a Peugeot 308-cal. A külső jegyek egyszerűen letagadhatatlanul hozzák az Opel karakterjegyeket. Hiába lett a tulajdonos más, hiába lett francia, az Astra vonalvezetése a régi formák modern köntösbe csomagolását hozzák. Aki szerette/szereti ezt a hangulatot, az imádni foga az újat és jó érzéssel fog rátekinteni. Az éles vonalakkal tagolt karosszériaelemek letisztultak és egyben karakteresek. Az első LED-es fényszórók villámszerű alakja egyedi és bele illeszkedik a mostani márkaarculatba, csakúgy, mint a Visor névre hallgató fekete hűtőrács, amely közepén a jól ismert Opel logót találjuk. Mutatós és jellegzetes a motorháztetőn végig haladó törés, amely a Visor alatt a lökhárító tetején ér véget. Tényleg nagyon szép az új Astra frontrésze.

Ha oldalról nézzük az autót, akkor vehető leginkább észre, hogy milyen ügyesen lett a hagyományos Opel formaterv modern köntösbe csomagolva. A tetősík íve, az ajtókeretek nagyon jól hozzák a G Astra és az azt követő generáció formavilágát. A trükkös „ál” hosszabbítása a hátsó ajtóknak ügyes ötlet. Ennek segítségével a C oszlop sem olyan unalmas, illetve a hátsó ajtó is nagyobbnak tűnik. A fenékrész kialakítása ebből a szögből az Opel Signum-ot hozza számomra. A hátsó része az autónak is szépre sikerült. A lámpatestek formája azonos az elsőkével. Szép megoldás, hogy a csomagtér ajtó a logó elfordításával nyílik, amely egy 422 liter űrtartalmú teret takar. A csomagtér több szintű, rendkívül jól variálható. A hátsó ülések lehajtásával 1339 literig bővíthető, az viszont hátrány, hogy nem lesz teljesen sík a felület. Bónusz pont, hogy nem kerültek fel kamu kipufogóvégek a lökhárítókra.

A belső tér szintén letisztult, kifejezetten jó minőségű anyagokból van felépítve. A kormány és az AGR vezetőülések fűthetőek. Utóbbi rendkívül kényelmes, gyakran kevéssé van ez a kérdés fókuszban, pedig meglátásom szerint az egyik legfontosabb szempont egy vásárlási döntésnél. A kormány mögött és a középkonzolom egy-egy 10” -es digitális felülettel találkozunk. A műszerfal nagyon jól átlátható és örömteli számomra, hogy a teljesen basic, az új Opel Mokkában bemutatott grafikához, illetve megjelenítéshez képest itt előrelépés történt. Az már túlságosan egyszerű volt számomra. A középkonzolon elhelyezett érintőképernyős felület, az úgynevezett infotainment, a leggyengébb pontja az autónak. Elképesztően lassú, a tolatókamera képe annyira lassan jelent meg rajta, hogy gyakran be is fejeztem a tolatást, mire megjelent a képernyőn a hátrameneti nézet. Az Apple CarPlay akár vezeték nélkül is működik, de sajnos el kell mondjam, hogy működése vagylagos és szintén nagyon lassú, néha 1-2 percbe is bele telt, hogy elindult. Nagyjából az esetek 30%-ban pedig egyáltalán nem sikerült a kitükrözés. Hiába próbáltam másik telefonnal vagy akár vezetékes kapcsolattal. Egyszerűen nem értem, hogy egyes gyártók (pl. a koreai márkák) miért tudják ezt hibátlanul megoldani, míg például a franciáknak ez nem jön össze. Az átlátható, gyors, logikusan felépített és probléma mentesen működő rendszernek ugyanúgy alapvetőnek kellene lennie, mint annak, hogy a start gomb benyomására elindul a motor.

Ettől az egyetlen körülménytől eltekintve az Astra egy szépen berendezett, nagyon jó vezetési élményt kínáló autó. Számos funkció gombbal, amelyek ideális egyensúlyt teremtettek a mai teljesen digitalizált és a régi, ámde nagyon könnyen használható analóg világ között. A gombok „franciás”, azaz Peugeot módon voltak elrendezve, de azok számára, akik nem szakértők, ez fel sem tűnhet. Minden kicsit más, határozottan „Opeles”.

Az autó futóműve és a lengéscsillapítása számomra teljesen ideális volt. Sem túl puha nem volt, sem pedig az az állandóan pattogó típus. A kormány közvetlen, jól kezelhető vele az autó. De ami talán ezeknél is jobban tetszett, az a motor. Eleve örömteli, hogy a benzines és plug-in hybrid kínálatban ott van az 1,5 literes dízel, amely 130 lóerős és 300Nm nyomatékot ad le. A hosszútávú vezetésekre továbbra sincs ennél ideálisabb, gazdaságosabb megoldás. Ha pedig a céges autók piacát célozza meg újra az Opel, ez elengedhetetlenül fontos. A fogyasztás pedig kifejezetten kedvező. A teszthét alatt 5,1 literes átlagot mértünk vegyes használat mellett, autópályán pedig 4,7-4,8 literes átlagokat. A motorhoz a más PSA modelleknél már megismert, 8 sebességes automata kapcsolódott. Jó társa ez a váltó az autónak. Utóbbi felára 680 ezer forint a manuálishoz képest, de azt gondolom, hogy ennél nagyobbat semmi nem dob a kényelmen, ha sokat vezetjük városban is a kocsit.

A dízel Astra ára a most kínált kedvezményes árszint esetén 10,34 millióról indul. A tesztelt Elegance felszereltség esetében és automatánál az ár 1,1 milliót ugrik. A tesztautónk tartalmazott jó pár extrát, így már 12,4 milliót kell érte fizetni, viszont itt már semmi hiányérzete nem lehet senkinek, hiszen a vezetéstámogató rendszerek teljes tárháza megtalálható volt az autóban.

Az új Astra jelentőset lépett előre az elődjéhez képest. Modern, szép megjelenése van, amelyet a beltartalom is lekövetett. Ára azt kell mondjam, hogy versenyképes, de a céges vásárlásnál a flottakedvezmények természetesen nagy mértékben változtathatják a kondíciókat. Ha ezt sikerül jól kialakítani, akkor azt gondolom, hogy a modell a képességei által alkalmassá teheti, hogy az Astra újra tündököljön.

• 2022 Opel Astra 1,5 dízel Elegance teszt 2022 Opel Astra dízel teszt Astra Elegance 1,5 dízel Astra teszt

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!