Isten éltessen Nora Roberts!

Eleanor Marie Robertson 1950. október 10-én látott napvilágot az amerikai Silver Springben. Az öt testvér közül Nora volt a legfiatalabb és közülük az egy szem lány is. Bátyjai kapcsán elég jól kiismerhette a férfiakat, így műveiben pszichológusokat megszégyenítő pontossággal tudta ábrázolni őket. A helyi gimnáziumban ismerkedett meg első férjével, majd 18 évesen, az érettségi után az éretlen szerelem Ronald Aufem-Brinkkel házassággalban teljesedett ki. A Maryland állambeli Keedysville-ben telepedtek le, ahol Nora jogi titkárnőként helyezkedett el, de fiai (Jason és Dan) megszületése után otthon maradt. Ekkor bontakozott ki először mérhetetlen kreativitása: kézművességgel foglalkozott, kerámiákat és gyerekruhákat készített. 1983-ban, tizenöt év után azonban véget ért a házassága. Akkoriban igazi szerelme már az írás volt, hiszen 1979 februárja óta ontotta magából a történeteket. A sztori úgy indult, hogy Nora ’79 fagyos telén gyakorlatilag a házba bezárva élt, mert a nagy vihar miatt se ki, se be nem lehetett közlekedni. Történetek írásába fogott, hogy lekösse magát – de persze sohasem idegenkedett az irodalomtól. Összesen hat kézirat készült el még ebben az évben, amit a Harlequin kiadó többször is elutasított. 1980-ban egy új kiadónál, a Silhouette-nél próbálkozott, ahol kimondottan olyan szerzők kézirataival foglalkoztak, akiket a konkurencia visszautasított. 1981-ben adták ki első regényét, az Ír telivért. A regény Nora Roberts álnéven született meg, amely születési nevének egyszerűbb, rövidített formája.1982 és 1984 között huszonhárom regényt írt, de a nagy áttörést csak 1985-ben érte el, amikor megjelent a MacGregor család-sorozat első kötete. A könyv azonnal bestseller lett. Ekkor más öröm is érte: összeházasodott Bruce Wilderrel, akivel könyvespolcszerelés közben ismerkedett meg.

 

1992 óta többféle álnéven is megtalálhatók regényei, mivel a kiadók nem tudtak lépést tartani könyveinek sokaságával. Erre azért volt szükség, hogy a kiadók évente több művét is kiadhassák. Így választotta fiai után a J.D.-t (Jason és Dan), vezetéknevét pedig lerövidítette, így született meg „J.D. Robb”. Már ezzel a névvel indulhatott útjára a „Death”-sorozat. Egyszer Jill March néven írt egy történetet Melodies of Love címmel, de Sara Hardesty néven is ismert. Az írónő sikerét és presztízsét jelzi, hogy alapító tagja a Romance Writers of America-nak (RWA), továbbá 1994-ben, 1996-ban, 2004-ben és 2009-ben is elnyerte a Rita-díjat. Regényeire persze idővel a filmipar is lecsapott: első könyvét 1989-ben filmesítették meg, mely a Bűvös pillanatok címet viselte. Azóta képernyőre vitték már a Bukott angyalt, az Azúrkék égboltot, a Kék füstöt és számos más remek alkotását is – összesen kilencet. Reméljük, hogy 133 regény után az írónő továbbra is folytatja szellemi tevékenységét. Mi apadhatatlan fantáziát és kreativitást kívánunk neki 64 születésnapja alkalmából! Isten éltesse!

 

Végezetül néhány lélekmelengető idézet Nora Roberts tollából:

 

„Az ember csalódik, vagy csalódottá teszik, ha szerelmet és életre szóló kapcsolatot keres. Jobb, sokkal jobb, ha az ember a pillanatot élvezi, fenékig üríti az élvezetet, aztán továbbáll.”

 

„A szeretetet mindig el kell fogadni, ha felajánlják, és mindig adni kell belőle, ha szükség van rá. Talán soha nem kapsz második esélyt egyikre sem. Azt is tudom, hogy csak azután ismered meg a szerelmet teljes szépségében, miután egyszer már összetört a szíved.”

 

„Egyes emberek nem csupán megszokásból, a szokások miatt, vagy azért élik le egymás mellett az életüket, mert félnek a változástól, hanem azért, mert szeretik egymást. Talán a szerelemnek is vannak szakaszai.”

 

„A régi történetek tesznek minket olyanná, amilyenek most vagyunk. Vagy megmutatják, hogy milyenek nem akarunk lenni.”

 

„Én mindig úgy éreztem, az ember nem láthatja tisztán, mi jön, ha nem vet időnként egy pillantást a háta mögé.”

 

Helle Robertina

 

 

 

Szólj hozzá a cikkhez