Identitáskeresés Győrben – Menyasszonytánc ajánló
Temérdek példát szolgáltatott már a történelem arra, hogy mennyire fontos a különböző hagyományokkal vagy vallással rendelkező, változatos összetételű közösségek – akár kompromisszumok árán történő – együttélése, és mi történik akkor, ha túl magas a súrlódások száma, ha húsba tépőek az egymásra találások.
Az ilyesfajta ellentéteket előszeretettel dolgozzák fel a művészetek is, gondoljunk csak az egyik legpopulárisabb példára, Shakespeare Rómeó és Júliájára vagy Török Ferenc 2017-es fekete-fehér filmjére, az 1945-re, amelyben két zsidó férfi megjelenése kavarja fel egy házasságra készülődő falu állóvizét. Ez utóbbihoz hasonlít témájában a Győri Nemzeti Színház 2020/2021-es évadának egyik új bemutatója, a világ első klezmer-musicalje, a vallási hovatartozást és identitást firtató Menyasszonytánc, amelynek generációkat megszólító története Indig Ottó 1931-ben bemutatott színművén, a Torockói menyasszonyon alapszik.
Fotó: Győri Nemzeti Színház
A prózai darabot a Kossuth-díjas érdemes művész, Jávori Ferenc „Fegya”, a Budapest Klezmer Band vezetője dolgozta át zenés színpadra (Lendvai Péter hangszerelésében), a musical szövegkönyvét Kállai István és Böhm György, a dalszövegeket pedig Miklós Tibor írta. Az ősbemutatóra tizennégy évvel ezelőtt, egészen pontosan 2006. október 17-én, a Budapesti Operettszínházban került sor. A Menyasszonytánc egy romantikus, édes-bús történet szeretetre méltó és esendő szereplőkkel, amely egy románok, magyarok és zsidók lakta településen játszódik. A főszereplő Patkós Rózsi, akit szülei halála után Herskovics Ármin, egy zsidó kocsmáros vesz a szárnyai alá. Egy nap azonban kiderül, hogy a lány valójában nem a katolikus vallású Patkósék gyermeke, hanem Blum Salamon és egy izraelita vallású mindenes cseléd „zabigyereke”. A falu népének rosszindulatú megjegyzései hallatán a lelenc Rózsit szerelme, András elhagyja, katonának áll. Eközben Blum felesége elhatározza, hogy magához veszi és kitaníttatja a lányt, ám minden jóindulata ellenére terve rosszul sül el. Rózsi egyik napról a másikra kitaszítottá válik: már nem katolikus, de még nem is zsidó, egyik közösség sem érzi őt magáénak.
A hol megható, hol pedig drámaian feszült Menyasszonytánc érdemeit a Győri Nemzeti Színház igazgatója, a darabot rendező Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész Forgács Péter is kiemelte a Győr+TV-nek nyilatkozva, ami alapján a mai világban is követendőnek tekinthető a mű üzenete: „Nagyon jó példa arra, hogy az emberek egymás mellett élése pozitív is lehet. Azt hiszem, az egész darabnak ez a titka, mindamellett, hogy a szerelem, a szomorúság, a bánat, a féltékenység, a humor – nagyon-nagyon jó humora van a darabnak – is megvan benne. Fegya csodálatos muzsikát írt.” A zene tehát kétségtelenül a koncepció kvintesszenciájának tekinthető, amelyről egy ízben Jávori Ferenc a következőt jelentette ki: „Az identitáskeresés, a különböző hagyományokkal rendelkező közösségek együttélésére jellemző súrlódások és egymásra találások bemutatására a zene a legmegfelelőbb közeg.”
Fotó: Győri Nemzeti Színház
A Menyasszonytánc azonban nem csupán témájában és dallamaiban kiemelkedő, szereposztásában is impozáns. A győri társulat színművészei közül többek között láthatjuk benne a Jászai Mari-díjas Csankó Zoltánt Herskovics Árminként, a Kossuth-díjas Bede-Fazekas Csaba papként bukkan fel, Blumnét Janisch Éva kelti életre, Bárány András karakterét Kurucz Dánielre bízták és természetesen nem hiányozhat a gárdából Forgács Péter sem, aki a rendezés mellett Blum Salamont is magára vállalta. A darab főszereplőjének, Patkós Rózsinak bőrébe pedig az a Bori Réka bújik, akit a közönség az előző évadban bemutatott Elisabeth musical főszerepében már a szívébe zárhatott. A számos szereplőt felvonultató darab a színészi játék mellett nagyban támaszkodik a Győri Nemzeti Színház zenekarára, énekkarára és tánckarára is, így fergeteges ritmusok és gondosan megkomponált koreográfiák egészítik ki a Rózsi sorsát alakító eseményeket, a közvélemény alakulását.
A hol megható, hol pedig drámaian feszült Menyasszonytánc érdemeit a Győri Nemzeti Színház igazgatója, a darabot rendező Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész Forgács Péter is kiemelte a Győr+TV-nek nyilatkozva, ami alapján a mai világban is követendőnek tekinthető a mű üzenete: „Nagyon jó példa arra, hogy az emberek egymás mellett élése pozitív is lehet. Azt hiszem, az egész darabnak ez a titka, mindamellett, hogy a szerelem, a szomorúság, a bánat, a féltékenység, a humor – nagyon-nagyon jó humora van a darabnak – is megvan benne. Fegya csodálatos muzsikát írt.” A zene tehát kétségtelenül a koncepció kvintesszenciájának tekinthető, amelyről egy ízben Jávori Ferenc a következőt jelentette ki: „Az identitáskeresés, a különböző hagyományokkal rendelkező közösségek együttélésére jellemző súrlódások és egymásra találások bemutatására a zene a legmegfelelőbb közeg.”
Fotó: Győri Nemzeti Színház
A Menyasszonytánc azonban nem csupán témájában és dallamaiban kiemelkedő, szereposztásában is impozáns. A győri társulat színművészei közül többek között láthatjuk benne a Jászai Mari-díjas Csankó Zoltánt Herskovics Árminként, a Kossuth-díjas Bede-Fazekas Csaba papként bukkan fel, Blumnét Janisch Éva kelti életre, Bárány András karakterét Kurucz Dánielre bízták és természetesen nem hiányozhat a gárdából Forgács Péter sem, aki a rendezés mellett Blum Salamont is magára vállalta. A darab főszereplőjének, Patkós Rózsinak bőrébe pedig az a Bori Réka bújik, akit a közönség az előző évadban bemutatott Elisabeth musical főszerepében már a szívébe zárhatott. A számos szereplőt felvonultató darab a színészi játék mellett nagyban támaszkodik a Győri Nemzeti Színház zenekarára, énekkarára és tánckarára is, így fergeteges ritmusok és gondosan megkomponált koreográfiák egészítik ki a Rózsi sorsát alakító eseményeket, a közvélemény alakulását.
Még több érdekes kulturális tartalomért kattints a deszkavizio.hu oldalra
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez