Vannak hagyományok, amelyeket nem feltétlenül szükséges követni. Az elmúlt évek során bebizonyosodott, hogy léteznek kifejezetten rossz szokások, amelyeket nyugodt szívvel maguk mögött hagyhatunk.

Már szinte hagyományosnak mondható, hogy a húsvét egyet jelent az élő állatok ajándékozásának időszakával, főként a kisgyermekes családok körében. A Szülők, nagyszülők, gyakran élő nyulakkal, kiscsibékkel próbálnak mosolyt csalni a gyermekek arcára.

Az ünnepek alatt, ugyan nagy az öröm, ám mint a legtöbb csoda, ez is három napig tart, és hogy mi történik ezután? – jobb nem belegondolni - Ahogy múlnak a napok, az állatkák (az első sokkos időszak után, már ha szerencsésen túlélték) egyre nagyobb terhet jelentenek a családnak. Az elcsüggedt szülők sok esetben vágásra, kidobásra ítélik a mit sem sejtő kis élőlényeket, - jó tudni, idén már az állatkert sem fogadóképes – és ez nem túl nemes cselekedet. Sokszor befolyásolja a kevésbé tájékoztatott vásárlót a kereskedelmi (hátsó-) szándékkal rendelkező árusítóhely, de kérem szépen, tessenek tájékozódni, és ebben az esetben nem feltétlenül az eladónak van igaza. A felelősség, a felnőttet terheli, így aki nem biztos magában, sem az állat további sorsát illetően, az ne vásároljon élő állatot sem húsvétra, sem más alkalmakra ajándékként.

Sajnos, az esetek nagy százalékában az édes kiscsibe, és a hosszúfülű nyuszi, csak egy megunt felesleg marad, semmi más...

Húsvéti eső után köpönyeg

Előfordulhat, hogy már megvásárolta valaki az ajándéknak szánt kisállatot, és csak ezután eszmél rá, a reá zúduló nyomásra. Ez esetben semmiképpen ne eressze szélnek senki a felesleges állatot, és ne is dobja a szeméttárolóba. Igen ám, de akkor hová, kinek? Célszerű felkeresni, vidéki, illetve kertes házban élő, állatszerető, azaz rászoruló családokat, akiknél jó ideig, remek helye lehet az állatkáknak. Érdemes, az egyébként is állattartással foglalkozó személyekhez eljuttatni, az amúgy tiszavirág életre ítélt tollas és szőrös apróságokat, mert még ha később levágásra is kerülnek, ésszerűbb döntés ez így, mint idejekorán megpecsételni a sorsukat. Léteznek még állatvédelmi telepek, menhelyek, ahol szintén szívesen fogadják a kis jószágokat. Minden felelős személynek, szem előtt kell tartania az állatok kiszolgáltatott helyzetét, és azt, hogy ezzel az ember nem élhet vissza. Egyszóval, húsvét ide, vagy oda, a leghumánusabb lehetőséget kell megtalálni az állat további sorsának figyelembevételével.

És, hogy mit ajándékozzunk húsvétra?

Bármit, csak ne élő állatot. Lehet csokinyúl, plüss kiscsibe, társas játék, vagy épp tartós emléktárgy, és ha szívből adják, a gyermek is érzi a szeretetet. Még jobb, ha a szülő, - akár a gyerkőcökkel együtt - saját kezűleg készített meglepetéssel örvendezteti meg az apróságokat. Az alábbi gombolyag csibe gyorsan elkészíthető szemet gyönyörködtető ajándék, kecses drót lábacskáival, könnyen rögzíthető, akár faágakra is.

A fonalat, 4 ujjra többszörösen feltekerve, dundi gombócot kapunk, a két végén óvatosan elvágva, középen összekötözzük, majd éles ollóval formásra és gömbölyűre nyírjuk. Készítünk egy másodikat is, azt végül kisebbre nyírbáljuk, végül helyezzünk rá csőrt, szemeket, és lábikókat. :)  Így aztán, biztosan különleges pillanatoktól válik emlékezetes az ünnep és az egyedi ajándék, még hosszú évekig ékes díszévé válhat az otthonuknak. Ne feledjük, az alkotás öröm, az alkotó ember, másnak is örömöt okoz, példaértékű nyomot hagyva a világban!

Frenyó Krisztina

• húsvét húsvéti nyuszi

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!