A párkapcsolatban hogyan rövidíti a nő a férfit, és a férfi önmagát. Azt is mondhatnám, hogyan vágja a nő rövidre a férfi nemi szervét, és a férfi hogyan hagyja, járul hozzá ehhez a művelethez. Mert végső soron ez történik. A sértő párkapcsolati dinamika, a szerepek eltolódása és a nem megfelelő kommunikáció elsőrangú okozója a párkapcsolati konfliktusoknak; vagy például az erekciós zavarnak és/vagy a korai magömlésnek, a csökkent nemi vágynak.

De mit tesz bele egy ilyen csomagba a férfi és a nő?!

Elvégre a párkapcsolat csapatjáték. Isten ments, hogy kiemeljem a nő vagy a férfi bűnét, hiányosságát! Mert a papucsférj szerephez, az önsértő dinamikához, az erekciós zavarhoz, a korai magömléshez is két ember kell. A pár, akik együtt ezt a modellt és működést hozzák létre.

A papucsférj szerep és a kontrolláló nő dinamikája

Előre elnézést kérek a kedves olvasótól, nem szeretem az ilyen negatív kifejezéseket. Ám mégis el kell ismerni, a köznyelvben létező fogalom, tehát létező helyzet és probléma. Beszéljünk hát róla!

Nagyon demoralizálóan hangzik ez a kifejezés - papucsférj -, ami mögött egyébként egy kedves szándék húzódik: a férfi elég jó akar lenni a nő számára. Meg akar felelni a vélt vagy valós elvárásoknak. - Tapasztalatok alapján, inkább csak a fejében létező, vélt elvárásoknak. Mivel nem megfelelő a megközelítés, a gondolkodásmód és a gyakorlati kivitelezés, ezért az emberfia vágja maga alatt a centiket, és közben kialakulnak a papucsférj szerephez kapcsolt problémák.

A férfi miközben elég jónak igyekszik lenni, sajnálatos módon sérül. Sérti önmagát. Egy fontos lépés kerül kihagyásra: elfelejti egyeztetni a fejében lévő gondolatokat, és a vélt elvárásokat a párjával. Elfelejti vizsgálni, hogy adott elképzelés releváns-e, vonatkozik-e, szükséges-e. Hogy miért marad ki?! Mert a férfi alapvetően elkerülő, szorongó, konfliktuskerülő típus. Ahhoz, hogy megnyugtassa saját magát, tanulta azt az utat, hogy akár önmaga árán is igyekszik megfelelni, és közben igyekszik a folyamat által visszaigazoltatni, hogy elég jó, szerethető, elfogadható.

Ez eleinte nagyon imponáló tud lenni a nő számára. Szinte szavak nélkül érkezik a túlbuzgóság. Ami idővel természetessé válik. Megszokottá. Amikor már nem olyan érzékeny a nő, alapnak tekinti, és kezdi kevésbé értékelni. Van, amikor elvárássá is válik, és így nő a pszichés nyomás az egyébként is szorongó férfi lelkén. Kevesebb értékelés, még több szorgalom – reagál a férfi ismét, hogy megnyugtassa önmagát, biztonságban van, szerethető, elég jó, elfogadható.

Szeretném kiemelni, hogy ilyen helyzetben a nő felelőssége, hogy tudjon határt húzni, nemet mondani. Ha látja, hogy a férfi túlmegy önmagán, a határán (a fentebb említett késztetések okán), akkor úgy tudunk vigyázni a társunkra, ha jelezzük neki, hogy álljon le, nincs szükség erre a túltolásra, a mindenáron bizonyítani akarásra; nyugodjon meg. Tisztázzuk, valójában mire van igény, mit vár a nő a férfitől és fordítva, a férfi a nőtől. Ugyanis az is gyakori probléma, hogy a férfi nem vár viszont semmit. Neki minden jó, minden is elfogadható. Csak azt a némiképp fals megnyugvást keresi, hogy biztonságban van-e, elég jó-e, szerethető, elfogadható-e. És közben elfelejt viszont kérni. De hogyan is tehetné, ha ő nem elég fontos és értékes?! Ezen mély meggyőződésből sugárzik ki a túladakozó attitűd, és válik a férfi papucsférjjé.

A nőt is kell motiválni, inspirálni! Különben az emberfia fejére nő! – Mondom ezt én, nőként.

Férfiként, neked is legyen elvárásod, elképzelésed! Adj hangot saját szükségleteidnek, igényeidnek. Ne félj attól, ha kimondod, lehet, hogy elveszíted a párod! Akard egyensúlyozni a befektetett munkát, a megfelelő oda-vissza áramoltatással.

Az a jó párkapcsolat, ahol mindkét fél érzi, hogy van veszteni valója. Van tétje a szavának és a választásainak. Nem tehet meg bármit, akár határtalanul, következmények nélkül. Ha érzed, van vesztenivalód, akkor a tudatod is élénk marad, figyelmes, és ténylegesen jól akarod csinálni. De megvan a biztonságtudat is, és a stabilitás mentén tudod tenni a dolgodat; menni előre, és húzni, inspirálni, motiválni a másikat is, hogy kövessen.

Az a férfi, akire ráillik a papucs kifejezés, következésképpen sérti a férfiasságát, az önbecsülését. Csökken az önbizalma, a tartása, a potenciája. Lehet elsőre nem szembeötlő, de a nő is sérül egy ilyen dinamikában, hisz ugyanúgy túl megy a saját határán. Így jön létre az egyenes a két végpont között, és találnak egymásra a felek akkor, amikor még nem is sejtik, hogy ide fognak jutni. Pedig a meg nem oldott korábbi sérüléseik, meggyőződéseik (negatív hiedelmek) végett, szinte sorsszerűen, előre predesztinálható a kontrolláló nő és a papucs férfi dinamika alakulása.

Ilyen szerepkörben két olyan ember talál egymásra, akik szorongó, elkerülő személyiséggel rendelkeznek, és valamiféle biztonsági játékot alakítottak, ami mentén megtanultak érvényesülni. Egyikük sincs a helyén, nem önazonosak, és nincs stabil biztonságtudatuk, bizalmuk. A nő csak abban bízik, amit ő tud, nem számíthat senkire. A férfi a nőben bízik, nélküle mit sem ér, elkerülő, követő egyénné válik.

• papucs férfi párkapcsolat

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!