Hét dolog, amit utálok benned

Ó a kedvesünk, a szerelmünk, a szívünk. Mennyire a mindenünk ő, igaz hölgyek? Vagy néha mégsem. Valamikor olyat tesznek, amitől egy határozott lépéssel a falnak megyünk. Vagy rimánkodunk, hisztizünk, a végén inkább legyintünk egyet és annyit mondunk végszóként, hogy „Semmi, nem érdekes!” Mellékesen megjegyezve ez az a kijelentés, ami bedöfi keblükbe a dárdát.

Fránya zokni a sarokban: "Soha nem tudja kidobni a szennyeskosárba. Végül is csak néhány méterre van az az átkozott fürdőszoba, de nem, ő mégsem sétál el addig. Inkább behajítja a sarokba. Utána úgy tesz, mintha mi sem történt volna, megvakarja a hasát és továbbáll. Szólnék érte, de huszadjára is elmondani ugyanazt, Istenem, jaj de felesleges."

Borosta az arcélen: "Megint szúr. Puha csókot akar adni és szúr. Persze ő is hogy utálja, amikor a körmöm az orra előtt lakkozom – nem viseli a drága a szagát – na de az mégse szúr így. Egy körömlakkot jóval könnyebb elviselni. A körömlakkot nem akarja megcsókolni az ember puha puszira vágyó leánya, de a kedvest igen. És ha a szerelem szúr? Sebaj, mi akkor is csináljuk!"

Vacsora vége egyedül: "Újra felállt az asztaltól. Talán nem veszi észre, hogy én még eszem? És ráadásnak meg sem köszönte az ételt. Most sikítani tudnék, de ugyan minek. Beléjük van kódolva az ösztön: kaja gyorsan be, sör ki és indulhat a kanapén elnyúlás egy felettébb izgalmas, huszadrangú rangadó előtt. Ma nem lesz szex, az fix!"

Külön takaró, szemben a fallal: "Hol vannak már azok a régi, vágyakozó, összebújós esték, amikor az egyszemélyes paplan is nevetve elég volt. Most a fal felé fordul és úgy horkol. És kivette a külön paplant. Nem bírja, ha éjfél körül lehúzom a lábáról, mindig felébred. Ezt mondja. Én meg arra gondolok, hogy már nem szeret."

Egyre gyakoribb pasinapok: "Ismét egy este egyedül. Tegnap felállt a vacsi közben, ma pedig a haverokkal vigad valahol a városban, Isten tudja mennyi szexi húszéves bakfis között. Itthon, egy tál chips-szel meg Bridget Jones-szal majdnem jól is érzem magam, ha nem nézném meg percenként a telefont, vajon haza indult-e már."

Megint meló: "Szombaton is dolgoznia kell, meg este is, meg vasárnap is, meg mindig. Most alapozza a jövőjét, vajon abban benne vagyok én is? Ki tudja, már nem mondja el minden nap, hogy szeret."

Nem mondja minden nap, hogy szeret: "Régen milyen sokszor keltem erre az édes szóra. Megcsókolta a szemhéjam és csak a fülembe súgta. Talán egy hónapja is annak, hogy utoljára tette. Arra gyanakszom, talán van valakije. Be kellene menni az irodába, az új titkárnő talán elárul valamit. Szavak nélkül is!

Néhány dolgot nehezen viselünk egy kapcsolatban, vagy egész egyszerűen csak nem értjük. Nos, van egy jó hírünk: a férfiak is éppúgy szenvednek attól a megfejthetetlen talánytól, amit úgy hívnak, női agy. Egy biztos, nem kell túlgondolkodni és eltaktikázni, mert ők anélkül is nagyon szeretnek bennünket, hogy azt minden nap remegve a fülünkbe duruzsolnák. Egész egyszerűen csak másfajta kódrendszer szerint vannak összerakva. És azt a kódrendszert mi ne akarjuk feltétlen megfejteni. Ők sem tudják a miénket!

Szentesi Évi

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!