Félsz beismerni, hogy gyáva vagy

Előbb vagy utóbb meg fogod tapasztalni, hogy tovább nem csinálhatod ezt. Nem hazudhatsz tovább magadnak és mindenkinek. Nem hazudhatsz családot, szerelmet, látszólag jó életet, úgy hogy csak eljátszod ezt és belerángatsz másokat.

Az életnek vannak törvényei. Ez azon a törvényen túl, hogy mi mindannyian tapasztalunk, az az, hogy nem hazudhatsz. Vagy is megteheted, megtehetsz bármit, de tudd, hogy ezzel mások lelkét veszélyezteted és előbb vagy utóbb az élet ezt meg fogja mutatni neked. Minden negatív cselekedeted meg fog nyilvánulni és szenvedés fog rád szakadni.

Félsz beismerni, hogy gyáva vagy - KERESD A NŐT - Lélekhangok -

Valójában végig érezted, hogy nem fog jóra vezetni, hogy családot játszol, becsapod a gyermekeidet is, valakinek azt hazudod, hogy a társad, az éj leple alatt meg vadászol és még több embert vonsz be a játszmáidba. Valójában most is érzed, hogy becsületesnek kiáltod magad és te vagy az igazság bajnoka, de közben lopsz, csalsz és nem vagy tisztességes. Valójában te is érzed, hogy ráfogod a kitartásra, meg a felelősségre, meg a gyerekekre, mindenre, hogy hazudsz magadnak és mindenkinek, de közben csak gyáva vagy.

Gyáva odaállni, felfedni, hogy képtelen vagy odaadó lenni és tiszta és ezzel megóvni másokat. Gyáva vagy és játszod tovább és nem gondolsz arra, hogy amit szeretetnek hívsz, az valójában öngyűlölet és gyűlölete mindennek, ami még az életben igaz. Mert a szeretet az lenne, ha hagynád, hogy megláthassák azok, akikért felelősséget vállaltál, a te igazi arcodat és adnál esélyt arra, hogy elmehessenek a hazugságaidból, és elhagyjanak téged, vagy vállaljanak így is, úgy ahogy vagy. De neked nincs bátorságod ehhez. Te nem kockáztatsz. Közben meg sírsz, hogy nem jó az egész. Aztán csinálod tovább.

Neked sem önmagadhoz, sem az élethez, sem a szeretethez nincs bátorságod. Te még mindig azt hiszed, hogy neked az élet jár, bárhogy jár, úgy is, hogy becsapsz és tönkreteszel másokat.

1 / 2. oldal

Következő

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Barna Berni

Csak nemrégiben jutottam el oda, hogy le merjem írni magamról azt, hogy: Író. Egy megjelent és egy megjelenésre váró könyvvel és számtalan írással a hátam mögött. Szóval, író vagyok. Írónő aki szenvedélyesen kutatja azt, ami a felszín mögött van és csak ritkán látható. Ehhez be kellett járnom a fél világot és a saját útjaimat is. Azt az utat, ami szerintem az egyetlen út, mi egymáshoz vezethet minket. Az önismeret útját. Erről írok, néha szépen, néha nyersen, de remélem őszintén. Napi Júlia: Ki is valójában Júlia? Júlia minden létező. Istennő, királynő, gyermek, anya, feleség, szerető, szabályos és szabálytalan, elveszett és erős, önálló, tévelygő, céltudatos, forró és hideg. Júlia mi vagyunk, mi, Nők, minden minőségünkben megnyilvánulva. Vannak korlátaink, de ezeket a korlátokat valójában mi hoztuk létre önmagunk számára, mert azt hittük, majd megóv a csalódásoktól. Aztán még is csalódtunk, majd újra és újra felálltunk. Megértettük, hogy valójában Júlia a sérüléseitől lett erős, mert ezeken keresztül felfedezhette azt: Ki is Ő valójában? Júlia én vagyok és te vagy. Ezek a mi történeteink.