Élet az első kanál pürék után

Az egészséges táplálkozás szerintünk a szoptatással és az anyatejjel kezdődik. A kisgyermekes anyák első nagy dilemmája, hogy mire érdemes odafigyelni legalább az első időkben, hogyan, illetve hogyan ne folytassuk a hozzátáplálást az első kanál pürék után.

Sokan úgy hiszik, hogy az a legjobb, ha a baba minél előbb olyan ételeket eszik, mint a felnőttek. Mi úgy gondoljuk (egyöntetűen a WHO és a La Leche Liga ajánlásával), hogy nem erény, sőt nem is előnyös a kicsinek, ha már csecsemő korában túlságosan fűszeres, sós, cukros, összetett és felnőtteknek való ételeket kap. A hozzátáplálás nem lóverseny, mindennek eljön a maga ideje. Mi arra biztatjuk az anyukákat, hogy legyenek tudatosak ebben a témában is, tájékozódjanak a megfelelő forrásokból és gondolják meg, mikor és mivel kínálják a kicsit, hiszen az első életévek a legmeghatározóbbak nemcsak a nevelés, hanem az étkezési szokások kialakításában is. Nincs ok a szégyenkezésre, ha a 9 hónapos babánk még nem evett tejfölös csirkét, rántott húst, kolbászt, sőt túró rudit és babapiskótát sem. Akkor sem ha ezt a rokonság egy része és a szomszéd néni nem pont így gondolja. Íme pár tipp, hogyan ügyelj csemetéd egészségére már az első falatoktól kezdve.

Járj elől jó példával: A gyermekünk nem fog olyan ételeket kérni, amelyeket nem ismer. Viszont abban is biztosak lehetünk, hogy arra kíváncsi lesz, hogy mi miket fogyasztunk és előbb vagy utóbb, de szeretné majd ezeket ő is megkóstólni. Szóval a legjobb az, ha jó példával járunk előtte és mi is megreformáljuk a saját táplálkozásunkat, ha eddig esetleg nem tettük volna meg.

Használj egészséges alapanyagokat és válaszd a természetes ízeket: Igyekezzünk megkímélni gyermekeinket az adalékanyagok dömpingjétől. Ne adjunk a kicsiknek olyan élelmiszereket, ételeket, amik ízfokozókat, mesterséges színezékeket, aromákat, tartósítószereket tartalmaznak. Az élelmiszerek csomagolásán feltűntetett összetevőket érdemes átböngészni, mielőtt megvásároljuk őket. Nem minden E-számmal jelölt összetevőtől kell óvakodni, mert több olyan vegyületet is jelölnek velük, amelyek hasznosak is lehetnek - például az aszkorbinsavat (C-vitamin), a karotinokat, vagy a xilitet. A babának - és nekünk is - az a legjobb, ha a legmegbízhatóbb és természetes ételekkel kínáljuk, friss és természetes alapanyagokból, fűszerekből készítve.

Okosan az édesítéssel: A túlzott cukor fogyasztás kártékony hatásai valószínűleg mindenki számára közismertek (fogszuvasodás, üres kalória stb). Kíméljük meg ettől gyermekünket azzal, hogy ne szoktassuk rá - teljesen felesleges! Kerüljük a használatát, ameddig csak lehet, de legalább 1-2 éves koráig. A teák felcukrozása felesleges, ha natúran kapja a kezdetektől, ő sem fogja ezt igényelni. Igaz ez a bolti készítményekre is: ne kínáljuk a babát cukrozott gyümölcslevekkel, szörpökkel, üdítő italokkal. A cukor helyett a mesterséges édesítőszereket sem javasolnánk gyerekek étrendjébe. Amit lehet, próbáljuk natúran adni; ahol szükséges az édesítés, használjunk édes gyümölcsöket/zöldségeket, például banánt, sütőtököt, aszalt gyümölcsöket, vagy 1 éves kor után kevés jó minőségű mézet. Ha házi sütemények készítéséhez használunk is cukrot, általában igaz az, hogy a receptekben megadottnál kevesebbel is jóízű lesz.

Ne legyen ajándék, jutalom az édesség! Ne szoktassuk rá a gyereket arra, hogy az édesség a jutalma, ha megeszi az ételt. Ezzel csak azt tanítjuk neki, hogy a csoki egy igazi kincs, az étkezés lényege - kár lenne ezt kialakítani benne. Ugyanígy nem javasoljuk azt sem, hogy ünnepekkor ajándéknak az édességeket használjuk - ha kapnak is, akkor is legalább ne akkora mennyiségben, és minőségben, mint amilyenekkel tele vannak ilyenkor roskadásig a boltok polcai. Az édességek között is vannak fokozatok, bár tény, hogy attól, hogy egyik-másik tartalmaz például túrót vagy tejet, még nem válik egy csapásra egészséges étellé, de ez még mindig jobb megoldás lehet, mint a bóvli csokiból készült nyulak/mikulások, nyalókák, tojáscukorkák és hasonlók sokasága. A lényeg, hogy ha hébe-hóba adunk is édességet a gyerkőcnek, ameddig lehet, jobb kerülni, és a későbbiekben is mértékkel, ne a mindennapi menü részeként és ünnepekkor se a vödör legyen a mérték.

Válasszuk a friss gyümölcsöt a babadesszert helyett! A legkisebbekhez visszakanyarodva, szerintünk a babadesszert is egy felesleges élelmiszer, ami csak a pénztárcánkat karcsúsítja, a kicsinek az ég adta világon semmi szüksége sincs rá. Nem fosztjuk meg a babát semmi lényegestől, ha kihagyjuk ezt az étrendjéből.

Só, zsír és társaik: a különböző felvágottak, virslik, füstölt áruk, kolbászok, szalámik nem valók babák és kisgyerekek tányérjába. Túl sok sót, zsírt és a legtöbb fajtájuk nagy mennyiségű adalékokat is tartalmaz. Készítsünk inkább otthon házi húskrémet és egyéb szendvicskrémeket, természetes fűszerezéssel.

Tájékozódj megfelelő forrásokból, frissítsd az ismereteidet, próbálj ki új recepteket!

Kiss - Dalmadi Mariann, dietetikus

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!