Alighanem Egyiptomban rejlik a legtöbb és legkülönlegesebb régészeti leletet a világon. Az Egyiptom elveszett kincsei dokumentumfilm sorozatban a tudósok a piramisok sötét járataiban kúsznak; ismeretlen, hosszú ideje lezárt sírkamrákat nyitnak fel, és háromezer éves, mégis jó állapotban megmaradt múmiákat vizsgálnak 21. századi eszközökkel. Légy te is szemtanúja, amint napjaink legkiválóbb régészei egy letűnt civilizáció titkait kutatják!

A sorozatban a tudósok megpróbálnak választ adni a piramisokkal kapcsolatos legizgalmasabb kérdésekre: Miért és mikortól emeltettek maguknak piramisokat az egyiptomi fáraók? Miként lehetett megfelelni a nagyratörő uralkodói elvárásoknak? Mi volt a korabeli mérnökök és építőmunkások titka? Mi vetett véget a piramisok korszakának? Egy idő után miért hagyták magukra az ókori egyiptomiak ezeket a nagyszerű építményeket?

A régészek Egyiptom egyik legmisztikusabb alkotása, az oroszlántestű gízai nagy szfinx mítoszának is utánajárnak. Megtudhatjuk, hogy az állat-istenségek milyen szerepet játszottak az egyiptomi kultúrában. Továbbá, egy kutatócsoport szenzációs leletekre bukkan: ritka mumifikálódott állatokra, valamint olyan szfinx-szobrokra, melyeknek eddig még a létezéséről mit sem sejtettünk.

A sorozatban többek között szó lesz még, Egyiptom egyik leghíresebb fáraójáról is, Tutankhamonról. A régészeknek, a modern eszközök segítségével, sikerült bepillantaniuk a háromezer éves múmia kötése alá, és fény derül arra is, hogy annak idején miként készültek a gyermekkirály sírjában talált kivételes szépségű kincsek. Természetesen, ha Egyiptomról van szó, akkor Kleopátra sem hiányozhat: ezúttal Kleopátra személyéről és koráról tudhatunk meg új információkat. Kleopátra mellett Egyiptom egyik legrejtélyesebb királynője, Nefertiti életét is megismerhetjük jobban. Ugyanis a régészek egy labirintusszerű, ismeretlen sírokat rejtő földalatti járatokat tártak fel, valamint egy szokatlan temetkezési tárgyakkal teli koporsót is felfedeztek...

Vetítési időpontok: Egyiptom elveszett kincsei: márciusban, minden héten, szombat este kilenckor a National Geographic csatornán!

A sorozat premiere: március 13. szombat, 21:00 órakor, a Tutankhamon titkai epizóddal indul.

EGYIPTOM ELVESZETT KINCSEI

Érdekességek – Gondoltad volna?

Hallottál már Elephantiné szigetéről? Asszuán mellett található. Núbián keresztül ezen a szigeten át érkezettek a hatalmas aranyrakományok Egyiptomba.

Az ókori Egyiptomban gyakran készített sztéléket, vagyis kőtáblákat. A kőtáblákra különböző szövegeket, információkat véstek. Lehetett határjelelő tábla, továbbá törvényeket is véstek rá.

A kártus, az a hosszúkás keret, amibe a királyi család tagjainak nevét vésték. De nemcsak ezt a célt szolgálta, hanem, az egyiptomiak hite szerint, a kártus megvédte a fáraókat a rossz szellemektől az életükben és haláluk után is.

A szkarabeusz, másképpen a ganajtúró bogár gyakran látható az egyiptomi hieroglifákon.  A bogár az ürülékét kis labdákká formázza, és ebbe rakja a petéit. A petékből kifejlődő bogaraknak így lesz mit enniük. Az élet, ha így nézzük, a halálból születik. Az egyiptomiak a bogarat kivételesen tisztelték.

Az ókori egyiptomiak úgy hitték, hogy az ember kilenc részből áll. A „kha", vagyis a test az egyedüli ami, hátra marad a halál után. Amire a halhatatlan léleknek még szüksége lehet a halál után is, ezért is tartották fontosnak mumifikálni.

A temetési szertartás azért is volt fontos az egyiptomiaknak, mert úgy hitték, hogy a másvilágba vezető út tele van akadályokkal, megpróbáltatásokkal. Ezért szertartások, előkészületek révén próbálták segíteni a lélek útját a másvilágfelé.

A Hafé-piramis, a gízai-piramismezőn található, és úgy tűnik, mintha ez lenne a legmagasabb, holott igazából az alacsonyabb piramisok közé tartozik. Azért tűnik magasnak, mert egy magasabb platón építették fel.

Tut-an-khamon nevében a középső szótag valószínűleg azt jelenti, hogy "élet".

Feltételezhető, hogy Tutankhamonnak volt egy szoptatós dajkája, mégpedig a saját lánytestvére. 

Archeológiai kutatások szerint Tutankhamon egész életében betegeskedett. Maláriában szenvedett, valamint Köhler-betegségben. Ez utóbbi a csontok és a porcok ritka gyulladása. A fáraó esetében ez a betegség a lábát támadta meg. Erre utal az is, hogy a sírjában sétabotot is találtak.

Szólj hozzá a cikkhez