Először is szeretném megköszönni, hogy ilyen sokan kitöltöttétek a tesztet, ez már olyan minta, amelyre bátran támaszkodhatunk. Az eredmények magukért beszélnek, de lássuk, hogy mit is mondtatok:

A teszt kitöltői 87 százalékban nők és 13 százalékban férfiak voltak. 30 százalék vallotta magát egyedülállónak, míg 70% valamilyen párkapcsolati formában él, (házasság, eljegyzés, együttélés.) A válaszadók többsége 17 és 42 éves kor között van, de a teljes spektrum, az 15 és 65 év közötti.

Az első komolyabb kérdésre, mely szerint „Volt már rá példa, hogy félrelépett a párkapcsolata alatt?”

61% válaszolt igennel. Ez egy elég magas szám, hisz több mint az 50%-ról beszélünk, ugyanakkor némileg alacsonyabb, mint a hasonló statisztikák ideillő számai. A különbséget két okkal is lehet magyarázni: Az egyik, hogy más statisztikák úgy teszik fel a kérdést, hogy előfordult-e már eddigi életében, hogy megcsalta a párját, míg a mi kérdésünk a mostani kapcsolatra vonatkozott. A másik, hogy a mi válaszadóink felének, még 3 év alatt tart a kapcsolata, míg a kritikus időszak, pont a 3. év után kezdődik.

Arra kérdésre, hogy „Hányszor lépett félre a párkapcsolat alatt?” 34,8% mondta hogy egyszer, 39,2% mondta, hogy 2-5 alkalommal, 13,6% válaszolt 5-15 alkalmat, míg 12,4% a 15 alkalomnál többször is félrelépett. Vagyis a tesztet kitöltők kétharmada kevesebb mint 5 alkalommal lépett félre. Ez egy meglehetősen masszív szám.

A hány partnerrel lépett félre kérdésre, majdnem a 60% jelölte meg az egy fős választ, 18,6% a két főt, míg 23% a többet. Ezek a számok, még akár el is fogadhatóak.

A „miért lépett félre” kérdésre 41% válaszolta azt, hogy mert elhanyagoltnak érezte magát. Az összes többi indok 5-10% között volt, tehát ez az első kérdés és válasz, ami egyértelmű üzenetet küld a partnerünknek: „FIGYELJ ODA RÁM, NE HANYAGOLJ!” Ha így teszel, akkor jó esélyed van, hogy a párod hű marad.

Most jön az egyik leggonoszabb kérdés, megdöbbentő adatokkal: „Élvezte a félrelépést?”

35,8% válaszolta, hogy IGEN, NAGYON! Utána további 39,1% válaszolta, hogy igen, de utána lelkiismeret furdalása volt, és további 9,5% nyilatkozott úgy, hogy élvezte, de megbánta, mert a szexen kívül, semmit nem adott. A félrelépőknek kevesebb, mint 15% nem élvezte a szexet. Na ez megint egy komoly tanulság. Az embereknek a nagy része, több mint 85%-a, ha már belemegy a félrelépésbe, akkor azt élvezi. Úgy látszik a tiltott gyümölcs tényleg édes. A kérdés, hogy édesebb-e mint a nem tiltott? Sajnos ezt nem kérdeztük meg. Mármint, hogy a jelenlegi párjával is élvezi-e MÉG a szexet.

A „Szeretne-e ismét félrelépni?” kérdésre az emberek 13,5%-a felelte azt, hogy igen minél többször, 34,5% felelte, hogy szó sem lehet róla, viszont több mint a fele, nem zárkózna el a lehetőségtől, ha jönne egy megfelelő alkalom. Ez ismét egy csendes igen. Az emberek egy harmada nem szeretne félrelépni, de a kétharmada nem zárkózik el ettől, vagy kifejezetten akarja.

A „Továbbgondolta-e a viszonyát azzal akivel megcsalta a párját?” kérdésre 37%válaszolta azt, hogy igen, el tudná képzelni a másikkal a folytatást. Ők azok, akiknek valószínűleg már kihűlt annyira a kapcsolatuk, hogy már másban gondolkodnának. 22% gondolta tovább a dolgot, de még a régi kapcsolat győzött, vagyis bár vannak problémák, de a hölgy még kitart egykori választottja mellett. Újabb 22% nem is gondolkodott a váltáson, mert az új partner csak a szexre kellett, vagyis maximum a kémia működött, egyébként a harmadik nem hozta izgalomba a hölgyet, 19% pedig azért nem gondolta tovább a folytatást, mert nem szeretné felborítani az életét. Ebben lehet személyes bizonytalanság, egzisztenciális kérdés is, de a gyerekek is erős kapcsot jelenthetnek. Ezek a számok számomra elfogadhatóak, nem látok benne különösebb érdekességet.

Most viszont egy olyan kérdés és válasz következik, ahol az eredmény engem is meglepett. A kérdés úgy szólt, hogy „Ha összehasonlítja a beteljesedett és be nem teljesedett félrelépéseket, akkor melyiket bánja jobban? Akikkel szexelt, vagy akiket kihagyott?” Nos, erre az emberek kétharmada válaszolta azt, hogy azt, akiket kihagyott!!! Ezt most kell magyarázni? Szerintem nem. Azért a konklúzióba a végén mégis csak beleírom.

A következő kérdésünk úgy szólt, hogy „Ha Önt megcsalják, akkor mit választana, hogy a partnere elmondja Önnek, vagy csinálja úgy, hogy soha ne tudja meg?” Itt volt a két válasz talán a legközelebb egymáshoz, 57-43 a tudni akarja javára.

Arra a kérdésre viszont nagyon egyértelmű választ kaptunk, hogy „Önt mi bántaná inkább, ha a párja belemenne egy „egyéjszakás” kalandba, vagy ha beleszeretne valakibe, de nem feküdne le vele?” Válaszadóink 85%-át jobban zavarná, ha partnere beleszeretne más valakibe (de nem fekszik le vele), mint ha a partnere belemenne egy egyéjszakás kalandba érzelem nélkül. Szerintem ez egy nagyon fontos kérdés. Az emberek többségének fontosabb az érzelmi kötődés, mint a testi. De akkor miért a testi megcsalásra van kihegyezve mindenki?

És akkor az utolsó téma, amely úgy kezdődött, hogy „Én a félrelépést… elutasítja és elítéli 27%. Elítéli ugyan, de megérti 33%, elfogadja, de zavarja 26%, megérti és elfogadja 13%.

Megpróbálom összegezni a teszt legnagyobb tanulságait:

1. A kutatás alapján a nők 27%-a az, aki semmilyen formában nem tudja elfogadni a félrelépést. Ők teljesen a monogámiára törekednek. Ez nagyjából azt jelenti, hogy négy emberből mindössze egy, aki eszerint gondolkodik, a másik három ember viszont vagy félrelép, vagy vágyik rá, vagy el tudja fogadni a megcsalást, valószínűleg azért, mert már volt része valamelyik oldalról benne.
2. Az első számú ok a félrelépésre, ha a nő, elhanyagoltnak érzi magát. Ez nagyon egybecseng azokkal a gondolatokkal, mely szerint a kapcsolaton folyamatosan dolgozni kell mindkét félnek. Ugyanis a férfiak is érezhetik magukat elhanyagoltnak, ilyen konfliktus helyzet lehet például egy kisbaba születése, amikor jóval kevesebb figyelem jut a férfinak.
3. A nők háromnegyede kevesebb, mint 5 alkalommal lépett félre, ami azt jelenti, nem tudatosan csinálják, nem keresik a lehetőséget, de ha jön, akkor élnek vele. Ezt támasztja alá az a szám is, 52százalék mondta, hogy nem tervezi, de ha jön egy alkalom, akkor …
4. A nők nagy része érzelmet is visz a félrelépésbe. Több mint fele gondolta tovább a kapcsolatot a harmadikkal, és sokkal jobban bántaná őket az érzelmi hűtlenség, mint a testi. valószínűleg ezért is fontos a többség számára, hogy tudjon arról, ha a párja megcsalja, hogy tisztán lásson a másik érzelmeit illetően.
5. A nők 85%-a élvezte a félrelépést. Bár volt lelkiismeret furdalása, de élvezte. Ha élvezi, viszont mégsem tervezi, akkor itt van egy ellentmondás. Azt hiszem, ez a társadalmi értékrend, az erkölcs, a megszokás. A félelem a leribancozástól. De számos oka lehet még. Például, hogy egyszerűen még nem vallotta be magának, hogy ez neki tulajdonképpen jó. Erre utal egyébként az a szám is, hogy a nők kétharmada a kihagyott lehetőségeket bánta jobban, és csak egyharmad a félrelépést. (Ebben benne van az is, hogy a 15%-uk nem élvezte a szexet a megcsalásban, tehát ők valóban bánhatják.)
6. Van viszont egy (nem is annyira) szűk réteg a nők között, akik már nem a monogámiában gondolkodnak. 26% több mint 5 alkalommal csalta a párját, 23%-nak több partnere is volt, 14% szeretne újból félrelépni, de további 52% sem zárkózik el ettől, 66% jobban bánja a kihagyott lehetőségeket, mint hogy a félrelépést bánná, és 73% keresi, de minimum el tudja fogadni a félrelépést.

Azt hiszem ez a teszt egy dologra jó volt, hogy mindenki egy kicsit jobban magába nézzen, és tegye fel magának azt a kérdést, hogy ez amilyen kapcsolatban élek, valóban jó nekem? Valóban így akarom élni az életem? Ezekkel a játékszabályokkal akarok élni a továbbiakban? Félreértés ne essék, nem a monogámia ellen kampányolok, csak azt nem értem, hogy miért a monogámia az egyedül elfogadott társkapcsolat a társadalmunkban? Szerintem megérett a társadalom arra, hogy újabb alternatívák kerüljenek be lehetőségként a monogámia mellett (ÉS NEM HELYETT!).

• boysdontcry hűtlenség megcsalás

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!