Betegséget is jelezhet, ha beszél álmában

Gyermekkorban, főként 3 és 10 év között fordul elő gyakran, de a felnőttek 5 százaléka is beszél rendszeresen, vagy alkalmanként álmában. A jelenség lehet szórakoztató, vagy zavaró, de bizonyos esetekben orvosi kezelést is igénylő.

Suttog, vagy kiabál? Az alvás közbeni beszéd is egyfajta paraszomnia, vagyis alvászavar, bár csak ritkán gondolunk rá betegségként – magyarázza dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus, a JóAlvás Központ főorvosa. Az alvás közben folytatott beszéd öntudatlan, az érintettek ébredés után csak a hálótárstól szereznek tudomást arról, ami az éjszaka folyamán történt, elhangzott. Az egyes epizódok átlagosan 30 másodpercig tartanak, az éjszaka folyamán többször is ismétlődhetnek. A beszéd eközben lehet suttogó, motyogó, fátyolos, de akár tisztán érthető, sőt hangos, kiabálás is.

Ki beszél többet? Nemek tekintetében nincs különbség, férfiaknál és nőknél azonos arányban fordul elő alvás közbeni beszéd. Családi halmozódás megfigyelhető, tehát a hajlam örökölhető. Azt feltételezhetnénk, ha a beteg álmában beszél, az elhangzott szavakhoz, mondatokhoz a fejében képsorok is kapcsolódnak, ez azonban nem így van. Az alvás közbeni beszéd az alvás bármely szakaszában jelentkezhet. Kiváltói a legtöbb esetben bizonyos gyógyszerek szedése, érzelmi megrázkódtatás, stressz, magas láz, esetleg mentális problémák; ritkán azonban komolyabb betegséget is jelezhet. Az alvás közbeni beszéd a Rem-függő magatartászavar (RBD) tünete is lehet, de az éjszakai felriadásokat is kísérheti. Ilyen esetekben a beteg nem egyszerűen beszél, hanem sikít, kiabál, ordít álmában, ami a külső szemlélők számára ijesztő lehet. A betegséghez rendszerint alvajárás is társul, az érintettek akár erőszakosan is viselkedhetnek, felébreszteni, kizökkenteni őket ebből az állapotból nehéz.

Mikor forduljon orvoshoz? Szakszerű segítséget tanácsos kérni, ha a probléma felnőtt korban hirtelen, minden előzmény nélkül jelentkezik, vagy az előbb említett, intenzív érzelmek társulnak hozzá. A megfelelő éjszakai pihenés tartós hiánya számtalan negatív következményt vonhat maga után, ezek kivédésére is tanácsos mielőbb kezeltetni a problémát - a beteg és az alvótárs érdekében is – javasolja a JóAlvás Központ főorvosa. A diagnózis megállapításához szükséges a beteg és a hálótárs, családtag részletes kikérdezése a tünetekről, illetve az alvásvizsgálat is javasolható. A stressz feldolgozása, stresszkezelő technikák elsajátítása, az elegendő pihenés, életmódváltás általában javít a tüneteken, de az optimális kezeléshez elengedhetetlen, hogy a háttérben álló kiváltó okokat, összefüggéseket is felderítsük – mondja dr. Vida Zsuzsanna. Ennek érdekében alvási napló vezetését kérjük a betegektől, mely tartalmazza a folyamatosan, vagy alkalmanként szedett gyógyszerek felsorolását, bizonyos részleteket az étkezési, kávézási szokásokról, stresszesebb, vagy fizikailag aktívabb napokról. Az így kapott adatokat a vizsgálatokkal és a páciens tüneteivel, beszámolójával összevetve állítjuk össze a személyre szabott kezelés tervet.