Az elérhetetlen férfi nyomában
Ha a hétvégénk közösen telik, akkor ő igyekszik ezt követően néhány napot távol maradni, mintha egyszemélyes feltöltődésre lenne szüksége, mert ki kell pihennie valahogy a szerelmi társasjátékot, az együtt-létet, az együtt-létezést. Minden alkalommal, amikor közelebb kerülnénk egymáshoz, ő hátrálni kezd. Ha szerencsénk van, az ilyen férfi már a legelső randin sem jelenik meg. Persze fáj, összezavarodva, értetlenül üldögélünk a kávézóban, akkor mire volt ez a fene nagy verbális randi-előjáték, a pasinak se híre, se hamva, köd előtte, köd mögötte. Legjobb, ha vállat vonunk, ennyi volt, mese volt. Még mindig jobb, mintha az oltárnál várakoztatna.
Egy érzelmileg elérhetetlen férfi lehet bármilyen távoli, ő is csak a tartást, a méltóságot, az erőt, a nehezen megkaphatóságot kutatja.
Ott állunk elhagyatva egy papírházzal, ami minden reggelre összeomlik. Egy érzelmileg elérhetetlen férfi nem biztos, hogy szándékosan szórakozik, és rángatja női önbecsülésünk vékony zsinórjait damil szálakon. Néha kifejezetten szeretne már tartozni valakihez, valahová, feladná már a nyughatatlan életmódot, otthont akar, bázist, elkötelezett kapcsolati státuszt, és állandó lakcímet. Csak éppen nem képes rá. Mert, ahogy egyet lépünk előre, hogy végre kinyújtott kezünkkel elérjük a jéghegy tetején tétován álldogáló, zárt, távoli férfit, ő kettőt lép hátra. Ő mindig tele van kifogással. Bocsi, hogy nem hívtalak, teljesen be voltam havazva, mondja csibészes, kisfiús mosolyával, négy nap és három éjszaka teljes hírzárlat után. Most nem keresek semmi komolyat, ezt meg a szemünkbe nézve suttogja. És újra ráébredünk a rég kőbe vésett igazságra, hogy egy érzelmileg elérhetetlen emberi lény valójában egy szív nélkül született bádogember.
Egy érzelmileg is felnőtt férfi nem menekül, nem árul el, nem hagy faképnél, hanem felelősséget vállal érted
Kinek a hibája, hogy egy ilyen kapcsolat kelepcéjében gyötrődünk? Egy érzelmileg elérhetetlen férfi lehet bármilyen távoli, ő is csak a tartást, a méltóságot, az erőt, a nehezen megkaphatóságot kutatja. Ha egy nő teljesen kifordította a lelkét, akkor az már túl sok, akkor menekülőre fogja. Az erőt, a tartást, a gerincet keresi. És ha egy nő mindenét feláldozva, és figyelmét kizárólag rá fókuszálva a karjaiba zuhan, akkor kibújik az ölelésből, köd előtte, köd mögötte. Az ilyen férfi még érzelmileg éretlen, vele soha nincs fejlődés, nincsenek fázisok, és nincs happyend, csak szomorú, sehová nem vezető erőltetett menet az élet.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez