Angyalok és cinkosok

Életem utóbbi fejezeteit végigkísérted. Néha haragudtam rád és én is sokszor bántottalak. De átvészeltük az éveket, úgy ahogy. Ugye, ez a barátság?!

Gyere, itt a kávéd! Lassan kihűl. A kedvencedet rendeltem, karamellásat. Gőzöm sincs, hogy tudod meginni ezt a szirupos vacakot, de ha egyszer annyira imádod. Te máshogy szereted az életet, mégis megmaradtunk egymásnak. Lassan felnövünk.

Angyalok és cinkosok - - - +bar%C3%A1ts%C3%A1g, k%C3%A9kharisnya,

A lányok, akikkel annyit nevettünk, végül sorra elmaradtak. Férfiak jöttek-mentek. Én férjhez mentem, te kétszer váltál. Néha ugyanabba estünk bele. Ilyenkor bosszút esküdtünk és hónapokig nem beszéltünk. Aztán elég volt annyit mondani, hiányzol. Valahogy gyengébbek vagyunk a másik nélkül. Fene tudja, miért. Nem vagyunk angyalok. A hibáink néha mikroszkóp alá kerülnek és nagyobbnak tűnnek. Minden megbocsájtható, hisz haraggal a szívben nem lehet élni. Szövetségesek maradunk mostmár, ördögi mosolyú cinkosok, míg világ a világ. Valahol egyszer azt olvastam, nők között nincs barátság. Úgy hiszem, ez tévedés. Lehet nagy írók is írnak le olykor badarságokat. Van, csak más a lüktetése. Hevesebb és nem mindig szól örökre. Tudd, ha egyszer úgy döntenék, nem vagyok rád kíváncsi többé, akkor is sajnálkoznék a nélküled töltött idő miatt. Megeshet, hogy így kell határozni egy felettünk álló törvény szerint. Ezt nem egészen érted? Ha ott leszünk, tudni fogod!

Kisvárosi lányok, nagyvárosi ragadozók. Finom hölgyek, nagyravágyók, angyalok és ördögök. Együtt nevetünk, majd egymást öljük. Verseny ez, ráadásul ugyanazért. Valaki nagyobbat gáncsol, a másik kisebbet esik. Hasonlatosak vagyunk egymáshoz. Nők igazán soha nem tartoznak egy férfi országhatárain kívül sehová. Nekünk kevésbé fáj a honvágy és alacsonyabb hőfokon lobog a baráti ölelés. Elsődleges a család, a szerelem, és az ezekhez vezető úton szorosan fogjuk egymás kezét. Aztán elengedjük. Nehéz igazság ez, tiltakozhatunk ellene, de valahol mégis igazság és így van ez rendjén. Most csak legyintesz. Inkább idd meg a kávét! Már egészen hideg…

Szentesi Évi