Amiket Jane Austen-től látnod és olvasnod kell

Az egyszerű emberek mindennapi életével foglalkozva először kölcsönzött sajátságosan modern jelleget a regény műfajának, megalkotva így a kritikai realizmus műfajának egy jellegzetes ágát. Főszereplői hétköznapi, ámde intelligens, erkölcsös hősnők, akiket egyszerű, hétköznapi életük gátol a boldogulásban. Erős nők, akiket visszafog az egyszerű, szabályos világ balgasága. Az alábbiakban bemutatjuk, mit érdemes feltétlenül tudni az írónőről, és melyek a legismertebb regényei.

 

1. Jane Austen a Hampshire megyei Steventon faluban született 1775. december 16-án. Édesanyja Cassandra Austen, apja pedig George Austen tiszteletes, anglikán plébános volt. A nyolc testvér közül hetedikként látta meg a napvilágot, így apja hiába kapott tekintélyes fizetést, a számos gyermek miatt nem számítottak tehetős családnak. 

 

2. Jane egyszerűen imádta nővérét, Cassandrát. Rajongott érte, és mindenben követni akarta. Bár Jane-t még túl fiatalnak tartották, 1785-1786 között végül mindkét lányt beíratták a readingi Abbey kollégiumba. Édesanyjuk szerint, „ha Cassandrának fejét vették volna, Jane is levágatta volna a sajátját”. Jane élete során egyedül itt tanult igazán, főleg zongorázni és rajzolni oktatták. 

 

3. A család számára legfontosabb szórakozás a színjátszás volt. 1782-1784 között színjátékokat adtak elő a steventoni parókián, 1787-88 folyamán pedig Jane kifinomult ízlésű unokanővérének, Eliza de Feuillide-nek a hatására egyre gondosabban kidolgozott előadásokat állítottak színpadra.

 

4. Jane Austen szerelmes regényei miatt persze saját szerelmi élete is kíváncsiságot szül. Az 1800 vége felé, amikor Bath-ban laktak, és minden nyáron elutaztak a tengerpartra, akkor esett meg Jane legtitokzatosabb szerelmi kalandja. Úgy történt, hogy amíg a család a partvidéken időzött, a lány egy fiatalemberrel találkozgatott, és egymásba szerettek. Jane várta, hogy újból felkeresse, ennek ellenére hamarosan az ifjú halálhíréről számoltak be.

 

5. Jane Austen – bár ismerte a viszonzott, és a viszonzatlan szerelmet is – végül sohasem ment férjhez. Fiatalon eljegyezte magát a hat évvel fiatalabb Harris Bigg-Witherrel, habár nem szerette a férfit. Másnap ezért meggondolta magát, és nővérével együtt elhagyták a környéket. Akkoriban ez szégyenletes dolognak számított, de Jane-t ez nem hatotta meg.

 

6. 1795-1796 között Jane, öreg barátja, Mrs. Anne Lefroy ír rokonával, Tom Lefroy-al kacérkodott. Ennek ellenére mindig is tudni lehetett, hogy Tom nem engedhetné meg magának a Jane-nel kötött házasságot. Tom állítólag „kisfiús szerelmet” érzett a nő iránt, de amikor ír jogi főméltóság lett, akkor sem lett a kapcsolatból semmi.

 

7, Jane Austen egyik első regénye, a Susan kéziratát 1803-ban adta el a Richard Crosby könyvkiadónak egy cseppet sem kecsegtető összegért. Mindössze 10 fontot kapott érte. 

 

8. Apjuk halála után a családnak évi 450 fontból kellett gazdálkodniuk. 1809-ben végül Jane bátyja, Edward biztosított a család számára egy kisebb házat Chawton faluban. A remény új célt adott Jane életének, és elkezdte kiadásra előkészíteni az Értelem és érzelem című regényt, amit két évvel később ki is adtak. Két évvel később Thomas Egerton beleegyezett az Értelem és érzelem kiadásába. A könyv a szerző neve nélkül („egy hölgy tollából”) jelent meg, és kezdetben csak a legszűkebb családi kör tudta, hogy ki az írója.

 

9. Regényei sikert és megbecsülést hoztak az írónőnek. Megelégedve láthatta, hogy könyvei jól fogynak, jó kritikát kapnak és széles körben olvassák. A régensherceg, a későbbi IV. György király annyira szerette műveit, hogy minden kastélyában tartott egy Jane Austen sorozatot.

 

10. Jane Austen élete vége felé visszavonultan élt, mert súlyos betegségben szenvedett – az orvosok előtt akkor még ismeretlen és gyógyíthatatlan Addison-kórban. A betegség miatt teste elfeketedett, emiatt már nem is járt emberek közé. Csak nővérével folytatott levelezéséből tudhatunk meg sokat az írónő életének utolsó éveiről. 1817-ben még Winchesterbe utazott a gyógyulás reményében, de már nem élte túl a kirándulást: július 18-án meghalt. A winchesteri székesegyházban temették el 1817. július 24-én. Isten nyugosztalja!

 

 

Értelem és érzelem (Sense and Sensibility), 1811: 1811-ben adták ki, a mű Austen első regénye. A történet Mr. Dashwood két lányáról szól, Elinorról és Marianne-ról szól, akiknek van egy fiatal húguk, Margeret és egy idősebb féltestvérük, John. Amikor az apjuk meghal, a családi birtok Johnra száll, a Dashwood nővérek pedig vagyontalanokká válnak. Marianne-t az érzelem, a nyitottság és rajongás vezérli, míg Elinor az értelem, a meggondoltság és a tapintat példaképe. Marianne beleszeret a vonzó John Willoughbyba, aki egy ádáz hozományvadász, így végül a nála húsz évvel idősebb Brandon ezredessel kötött hétköznapi házasságban köt ki. Ezzel szemben Elinor a szeretője, Edward Ferrars iránti állhatatossága elnyeri jutalmát, amikor is hosszas viszontagságok után összeházasodnak. A könyv leghíresebb adaptációja 1995-ben készült, Emma Thompson, Kate Winlset Hugh Grant és Alan Rickman főszereplésével.

 

 

Büszkeség és balítélet (Pride and Prejudice), 1813: A mű Jane Austen második regénye. Első verzióját 1796–1797 között írta meg, és akkori címe még Első benyomások (First Impressions) volt. Megjelenése után viszont az írónő életművének legismertebb darabja lett. Gyakorlatilag egy modernizált Trisztán és Izolda. A regény egy vidéki úriember lánya, Elizabeth Bennet és a gazdag arisztokrata földbirtokos, Fiztwilliam Darcy nézeteltérésének történetéről szól. Mr. Darcy tartózkodóan viselkedik nagy vagyona és társadalmi rangja felett érzett büszkesége miatt, Elizabeth-et pedig önérzetes büszkesége és Darcy-val szembeni előítélete fűti. De persze nem lenne valódi Austen regény. ha nem esnének szerelembe egymással. Ehhez azonban egyiküknek a büszkeségét, míg a másiknak a balítéletét kell legyőznie. Legismertebb feldolgozásai az 1995-ös sorozat Colin Firth legendás főszereplésével, a másik pedig 2005-ben készült, amelyben Keira Knightley és Matthew MacFayden párosa ugyanolyan zseniális.

 

 

 

Emma (Emma), 1815: Az Emma tulajdonképpen olyasmi, mint a tévedések játéka. A főszereplő egy okos, öntudatos, elbizakodott lány, akinek tulajdonképpen az a hobbija, hogy kerítőnőt játszik. Miután teljesen összekuszálta egy barátnője életét, feleségül megy a nála jóval idősebb, apajellegű Mr. Knightley-hoz – aki kérdéses, hogy nevelője vagy férje lesz-e inkább a lánynak. Életüket kiszámíthatatlan cselekedetek sora alakítja, de a befejezés szerencsére mégis naivan boldog. Három filmadaptáció készült belőle: a kilencvenes években egy Gwyneth Paltrow, és egy Kate Beckinsale főszereplésével, ami megosztja a nézőket. 2009-ben is készül egy változat, a magyar származású Romola Garai főszereplésével. Holtbiztos, hogy mindhárom remek, és érdemes őket megnézni!

 

 

A klastrom titka (Northanger Abbey), 1818 : A regényt 1803-ban fejezte be, de csak 1818-ban adták ki. Műfaja, illetve atmoszférája kicsit eltért a megszokott Austen-regényektől. Kicsit komorabb, kicsit sötétebb. Az előkelő, klasszikus világa gótikus rémmesékkel keveredik. Hősnője Catherine Morland is más, mivel szegény lelkészi családból származik, és külső-belső adottságai is gyengébbek, mint Austen más karaktereinek. Az események azonban itt is zajlanak, és magával rántják a lányt, aki összeismerkedik egy szellemes és szórakoztató fiatalemberrel, Henry Tilney – vel, akinek minden jellemvonása éppen Catherine-hez rendeltetett. A helyzet azonban bonyolódni kezd, amikor a fiú apja, Tilney tábornok baljós terveket szövögetve meghívja a rejtélyes otthonukba Catherinát egy hosszabb vendégeskedésre. Amikor kiderül a klastrom sötét titka, Catherine a rideg tábornokot gyanúsítja felesége halálával, aki viszont Catherinát gyanúsítja… Érdekes, de a regényben számos párhuzam felfedezhető a főhősnő és Jane Austen gyermekkora között.

 

 

A mansfieldi kastély (Mansfield Park), 1814: Sok híres kritikus ezt tartja Jane Austen legtökéletesebb művének, viszont ez a legmegosztóbb is. A főszereplő Fanny Price, egy sokgyermekes szegény család leánya, akit gazdag nagynénje, Lady Bertram, és annak férje vesznek magukhoz. Fanny a Bertram család négy gyermekével együtt nő fel, de mindig másodrendűként kezelik, igazi Hamupipőke-effektus. A lelkésznek készülő Edmund az egyetlen erkölcsös a testvérek közül, aki rendesen bánik a lánnyal. Nem is csoda, hogy Fanny beleszeret Edmundba, és itt kezdődik a bonyodalom… Na meg akkor, amikor évek múltán a férfi házasodni készül.

 

 

 

Helle Robertina

 

Szólj hozzá a cikkhez