A krimik koronázatlan királynőjének könyveit pár évvel ezelőtt több mint 150 millió példányban vásárolták meg, azóta pedig csak nőtt a példányszám. Hogy ki áll a lélegzetállítóan izgalmas történetek mögött? Kinek a fejéből pattantak ki a briliáns fordulatok? Ő nem más, mint Agatha Christie.

A krimi királynőjéről a legtöbbeknek egy írógépe előtt ülő idős nő képe ugrik be, pedig a valóság az, hogy meglehetősen kalandkereső életet élt, melyet elszántan óvott a nyilvánosságtól. Emellett pedig féltve őrizte a magánéletét, interjút csak ritkán adott, dedikálásokon pedig végképp nem vett részt.. Valójában azonban minden volt, csak besavanyodott nem: szörfözött, görkorcsolyázott, táncolt, beutazta a világot, rajongott az autókért, és a kutyákért.

A fantasztikus írónő 1890-ben született Angliában, Agatha Mary Clarissa Miller néven. Két idősebb testvére volt: egy nővére, és egy bátyja, ő volt tehát a kicsi a családban. Élénk fantáziájú kislány volt. Olvasni  nagyon hamar megtanult. Saját maga kezdte kihámozni, hogy a kedvenc mesekönyvében mi mit jelent, hiszen a történetet kívülről fújta. Így 5 évesen már szépen olvasott, írni viszont nem tudott. Mármint helyesen nem. Agathát édesapja tanította otthon a matematikára, anyukája  pedig a humán tantárgyakra. Alig volt 7 éves, amikor családjával Dél-Franciaországba költözött, ahol hallás után megtanult franciául is. Ekkor szerette meg a zongorázást, és az éneklést is, az opera világa, és annak imádata egész életén át elkísérte. Titokban operaénekes vagy színész akart lenni. 
Egy idő után visszaköltöztek Angliába, mert édesapja egészsége megromlott, és 1901-ben meghalt tüdőgyulladásban. Az első világháború kitörésekor beállt ápolónőnek, 1914. december 24-én pedig férjhez ment Archibald Christie repülőtiszthez, akitől 1919-ben megszületett lánya, Rosalinda Margaret Clarissa. Ebben az időben találkozott egy belga menekülttel is, akiről később debütáló könyvében Hercule Poirot alakját formálja majd meg. 
Történetek, érdekes karakterek, rafinált gyilkosságok kavarogtak a fejében, aztán egy szép napon elkezdte ezeket papírra vetni. Miután elkészült első könyvével (A titokzatos styles-i eset) megpróbálta kiadatni azt, ám a kéziratot elutasították, és csak évekkel később 1920-ban volt hajlandó valaki kiadni, nevetségesen keveset fizetve érte. Agatha viszont belement, hiszen kellett a pénz. Agatha gyorsírást tanult, és szorgosan ontotta magából a könyveket majd Sunningdale-be költöztek. A nyugodt vidéki élet, és a friss levegő jótékony hatással volt a fiatal asszony képzeletére, mosogatás közben egyre kacifántosabb, és zseniálisabb gyilkosságokat talált ki. Míg ő serényen dolgozott, férje aktívan golfozott, és csapta a szelet egy másik nőnek.
Megjelent az Ackroyd-gyilkosság című könyve, amivel szó szerint berobbant a krimi irodalomba. Világszerte elismert írónő lett, akinek többé már nem kellett a megélhetésén izgulnia. Karrierje tehát sínen volt, magánélete viszont szétesni készült. Édesanyja bronchitisben meghalt, ami teljesen összetörte. Hetekig sírt, iszonyatosan szenvedett, melyet megértő, és végletekig tapintatos férje azzal tetézte, hogy bejelentette: szeretne elválni tőle, ugyanis beleszeretett Nancy Neele-be, a titkárnőjébe. Ez vezetett Agatha Christie máig nem tisztázott híres, 11 napos eltűnéséhez. Csak az elhagyott autóját találták meg az úton. Idővel mindenki őt kereste, rendőrök, nyomozók, traktorral, repülővel, vadászkutyákkal! Végül megtalálták a Harrogate Hydro Hotelban, ahová álnéven jelentkezett be. 
Nem is volt jól egyébként, valószínűleg agyrázkódást szenvedett az autóban, és rövid időre amnéziás lett. Idővel felépült, de visszahúzódóbban élt. Férjével 1928-ban elváltak. Fájdalmát felejtendő Mary Westmacott néven szerelmes regényeket is kiadott, gondolva, hogy jó érzés az embernek kiírnia magából a fájdalmát. Az írás mellett utazgatni kezdett, új kalandok és inspiráció után kutatva. Elment Bagdadba, utazott a világ leghíresebb vonatán, az Orient Expressen, majd lélegzetelállítóan izgalmas könyvet írt az élmény hatására. Utazásai során teremtette meg például az imádnivaló, éles eszű öreg Miss Marple-t, regényei másik állandó szereplőjét, akit nagymamájáról, és annak barátnőiről mintázott. 
40 éves volt, mikor megismerkedett Max Mallowan 24 éves régésszel egy közel-keleti ásatáson, majd 1930-ban összeházasodtak. Házasságuk az elején simán ment, később fiatal ura sokszor félrelépett, amit Agatha valamiért folyamatosan elnézett neki. 1939-ben kitört a második világháború, Max pedig bevonult. Az időközben felnőtt lánya férjhez ment, és gyereket szült, így Agatha 50 éves korára a második világháború kellős közepén nagymama lett. A háború nagyon megviselte, a német bombázások idején úgy látta, hogy elérkezett a vég, nincs tovább. Nem szerette volna, ha főhősei túlélik őt, ezért megírta két utolsó könyvét, melyben Poirot-t és Miss Marple-t is "megöli". Ezeket a regényeket aztán jól elzárva Amerikában helyezte biztonságba, férjére, és lányára hagyva a jogokat, és az utasítást: halála után adhatják csak ki a könyveket.
1947-ben az anyakirálynő felkérésére megírt egy egész színházi darabot, Az egérfogót. 1952-ben mutatták be Londonban, és akkora siker lett, hogy azóta is folyamatosan játsszák, kiérdemelve ezzel a világ leghosszabb ideje futó darabjának címét. A brit királynő egyébként nagy rajongója volt Agatha regényeinek. Jutalmat kapott az irodalomban betöltött szerepéért, viaszszobrot  Madame Tussaud panoptikumában, sőt, a királynő 1968-ban lovaggá ütötte férjét, ő pedig 1971-ben megkapta a Dame Commander of the British Empire, azaz a női lovagi címet. Ugyanebben az évben betegeskedni kezdett, de az írást nem hagyta abba. 
Utolsó könyve megírása után 85 évesen, otthonában halt meg. Végső akarata szerint halála után kiadták azt a két könyvét, amiben végzett Poirot-val, és Miss Marple-lel. Így ért véget hármuk története.

• agatha christie agatha christie filmek agatha christie könyvek életrajz kultúra

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!