Élt egyszer egy Kalanosz nevű indiai bölcs, aki a következő, Nagy Sándornak szóló bölcseletet hagyta az utókorra: „- sok földet bolygattál meg eddig, de ne feledd, hogy csak annyi lesz belőle a tied, amennyi befödi testedet, ha meghalsz!” Mondhatnánk azt is, hogy Kalanosznak igaza volt, de az is lehet, hogy mégsem.

A Sors furcsa fintoraként a nagyhatalmú makedón király alexandriai sírja, a Szoma mára elveszett, függetlenül attól, hogy egykori helye, megjelenése ismert volt. A feljegyzések szerint több római császár, így például Augustus, majd Caracalla is meglátogatta, de a Kr. u. III. század vérzivataros időszakában végül kifosztották és lerombolták. A IV. században már nem ismerték a sír helyét. Más uralkodók, politikai, vallási vezetők azonban rácáfoltak az indiai bölcs állítására, s híres és lenyűgöző sírhelyeket, mauzóleumokat építtettek maguknak, vagy éppen szeretett családtagjuk számára. Ezúttal e máig nevezetes nyughelyekből válogattunk, melyek örök emléket állítanak az itt nyugvó emberek számára.

• A halikarnasszoszi mauzóleum

A világ hét csodájának egyike a kis-ázsiai Kária uralkodójának, Maosszolosznak emelt síremlék volt, melyet az uralkodó felesége (és egyben testvére), Artemiszia építtetett Kr. e. 353-350 között Halikarnasszoszban. A mauzóleum szó tehát Maosszolosz nevéből ered. A síremlék csaknem 15 évszázadon át épségben megmaradt, majd a középkorban több földrengés, végül a johannita lovagok pusztítása semmisítette meg. Néhány szobortöredék azonban túlélte, ezeket 1852-ben a British Múzeum régészei tárták fel, ma Londonban láthatók.

• A gizai piramisok

Még régebbiek az egyiptomi Giza piramisai, melyek Kheopsz, Khephrén és Menkauré fáraók földi maradványait rejtették. A három gigantikus piramist (és a hozzájuk tartozó épületeket) az Óbirodalom idején, Kr. e. 2600-2500 között építették, abban a korban, amely még nem ismerte a kereket! A helyszín már az ókorban is elsődleges turisztikai úti cél volt. Természetesen a gizai piramisok szintén az ókori világ Hét Csodája közé tartoztak, s az egyetlen helyszín a listáról, mely még ma is létezik. 1979 óta UNESCO Világörökségi védelem alatt áll.

• Csin Si Huang-ti mauzóleuma

Kína első császára, és a Csin-dinasztia megalapítója, Csin Si Huang-ti Kr. e. 210-ben halt meg, de még halála előtt gondoskodott végső nyughelyéről, mely ma a világ legnagyobb földalatti mauzóleuma. A helyszín a Li-hegynél, Hszi'an városától 30 kilométerre található, s elsősorban az azt őrző látványos agyaghadseregről nevezetes. A síremlék monumentalitását jól szemlélteti az agyaghadsereg hatalmas mérete: 8000 katona, 130 harci szekér 520 lóval, illetve 150 lovas. A látványos hadseregre 1974-ben földművesek bukkantak kútásás közben; a helyszín 1987 óta UNESCO Világörökség.

• Naqsh-e Rustam

Irán kietlen, kősziklás, sivatagos részén, Perszepolisztól 12 kilométerre található Naqsh-e Rustam, az óperzsa királyok sírhelye. A monumentális, magasan a kőfalba faragott sírok négy egykori uralkodónak, I. és II. Dareiosznak, I. Xerxésznek és I. Artaxerxésznek a földi maradványai számára épültek a Kr. e. VI-V. században. A sírépítmények homlokzata kereszt formájú, ennek közepén található a sírkamra bejárata, ahol az uralkodók szarkofágjait helyezték el (ezek mára elvesztek). Az Akhaimenida-királyok sírhelyét 1936-39 között a Chicagoi Egyetem munkatársai tárták fel.

• sírépítmények utazás

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!