A Sors nem csak az átlagemberekkel, de a legnagyobb uralkodókkal, politikusokkal, vagy bármilyen más területen sikert elérő géniuszokkal sem kegyes, s amit megadott életükben, gyakran megtagadta halálukban. Az alábbi összeállításban azon történelmi hírességek közül válogattunk, akik halálának körülményei vagy máig tisztázatlanok, vagy rejtélyes, misztikus, esetleg különös, netán szörnyű körülmények között haltak meg.

Nagy Sándor

Az egyik legrejtélyesebb halála a makedón hadvezérnek, Nagy Sándornak volt, aki 29 éves korára meghódította az akkor ismert világ nagy részét, de három év múlva váratlanul meghalt. Bár Alexandrosz életét – így utolsó tíz napját is – részletesen lejegyezték krónikásai, máig nem tudni, a királyt meggyilkolták, vagy betegségben hunyt-e el, hisz betegségre és gyilkosságra is van indok. Korábban is történt ellene összeesküvés, mert a makedónok rosszallták a perzsák egyenrangúsítását, de nevelőjének, Arisztotelésznek (unokaöccsét kivégeztette a király), és feleségének, Roxanának is volt oka a gyilkosságra (féltékenység Sándor más feleségei, vagy férfi szeretője miatt), sőt véletlen mérgezés is lehetett: a király megemeltette a kis mennyiségben gyógyszer, nagyban mérgező növény adagját, hogy hamarabb talpra álljon. Kr. e. 323-ban barátjának halotti lakomáján rengeteget ivott, majd rosszul lett, görcsök, reszketés, nagy fájdalmak, láz gyötörték, később már beszélni sem tudott, csak fejét és karjait mozgatta, végül légzése nehézkessé vált, kómába esett és a tízedik napon meghalt. Toxikológusok szerint ezek tipikus tünetei a sztrichnin mérgezésnek. De Sándor korábbi életvitele is hozzájárult ahhoz, hogy már nem tudott felgyógyulni. Hadjárataiban többször komoly sérülést szerzett, maláriás mocsarakon kelt át, és alkoholista volt, így egy egyszerű betegség is véget vethetett életének. Ma agyvérzésre, tüdőgyulladással súlyosbított maláriára, vagy májzsugorodásra gondolnak halála lehetséges okaiként.   

II. Edward angol király

Ha valakinek szörnyűségesen ronda halála volt, az II. Edward angol király. A csavargókkal, teherhordókkal és lovászokkal is viszonyt folytató homoszexuális uralkodó és francia származású felesége, illetve támogatóik két pártra szakadtak, a királyné elfogatta és börtönbe vetette a királyt, akit végül a felkelés egyik vezetője parancsára meggyilkoltak. A kivégzésre buzdító üzenet ismerős lehet a magyar történelemből, melyet 113 évvel korábban Merániai János esztergomi érsek írt: „Eduárd halálát nem kell félnetek jó lesz”. A vesszőtől függően, a mondat kétértelmű, fogva tartói pedig halála mellett határoztak. Az őt őrző grófok úgy döntöttek, úgy haljon meg, ahogy élt: „Kezeit, lábait összekötözték, hasra fektették, egy lefűrészelt ökörszarvat, azon keresztül pedig egy izzó vasat dugtak fel a végbelébe.” A király szeretője, a kegyetlenségéről, kapzsiságáról és hatalmas udvari befolyásáról közismert Sir Hugh Despenser hasonlóan borzalmas halált halt: kivégzésén meztelenre vetkőztették, egy András-keresztre kötözték, levágták nemi szerveit, felmetszették a mellkasát, s még dobogó szívét kitépték, majd beleivel és más lemetszett szerveivel együtt tűzbe dobták, fejét levágták, végül felnégyelték.

II. Bajor Lajos

A meseszerű Neuschwanstein-kastély építéséről nevezetes II. Lajos bajor király – aki egyébként Sissi magyar királyné unokatestvére volt – halála szintén máig rejtély. A szerencsétlen király valószínűleg egy örökletes betegség, a porphyria következtében megőrült; uralkodói teendőit hanyagolva hihetetlen építkezésekbe kezdett, melyek teljesen felemésztették Bajorország államkasszáját (csak egy példa a Neuschwanstein-kastély, melynek ötletét középkori legendákból és Wagner operáiból merítette, a várat még életében a Hattyú Lovag kastélyának nevezték, s terveit nem építésszel, hanem egy díszlettervezővel készíttette el). A megállíthatatlan költekezést végül miniszterei megelégelték, a királyt őrültté nyilváníttatták, megfosztották trónjától, és Bernhard von Gudden elmegyógyász kíséretében a Sternbergi-tó melletti Berg-kastélyba vitték. Másnap este az orvos és Lajos sétálni mentek a tó partjára, de vissza már nem tértek. A keresésükre küldött ápolók csak holttestüket találták meg, a doktor nyakán fojtogatásra utaló nyomok voltak, míg a királyon nem látszott semmi külsérelmi nyom. A feltételezések szerint Lajos megölte Guddent, hogy szökni tudjon, vagy öngyilkos lehessen, bár jó úszó lévén, ez nem valószínű. Ugyanakkor állítólag halálakor viselt kabátján két golyó ütötte lyuk is volt, mely arra utalhat, hogy szökni próbált, de ez sem bizonyított.

Drakón

A Kr. e. VII. században élt a rendkívüli szigoráról elhíresült görög törvényalkotó, Drakón (ld. drákói szigor), aki ennek ellenére – vagy talán éppen ezért – igen nagy elismerésnek örvendett Athénban. A legenda szerint a városi hatóságok Kr. e. 590-ben ünnepséget szerveztek az ő és munkássága tiszteletére egy színházi előadás során. A közkedvelt ógörög szokás szerint pedig az emberek úgy mutatták ki nagyrabecsülésüket, hogy ruhadarabokat, köpenyeket, kalapokat dobáltak felé. A hódolat kimutatása azonban olyan intenzív volt, hogy szerencsétlen Drakón megfulladt a hatalmas ruhakupac alatt. E baleset egyrészt szörnyű és ironikus, másrészt – ismét az összeesküvés-elméletek kitalálói szerint –szándékosan történt, s Drakónt gyakorlatilag megölték.

Wittelsbach Erzsébet magyar királyné

A Sissi néven már többek számára ismerős magyar királynénak (Ferenc József császár felesége) – aki II. Bajor Lajos unokahúga volt – szintén szerencsétlen halála volt 1898 szeptember 10-én, Genfben. Halála körülményeire mondhatjuk, hogy rosszkor volt, rossz helyen. A királynéról köztudott, hogy imádott utazni, de genfi útjáról – melyet nem készítettek elő megfelelően – kísérete nem tudta lebeszélni. Így történhetett meg, hogy a szállodából a hajóállomásra tartva egy olasz anarchista, Luigi Lucheni fellökte és egy hegyes reszelővel szívtájékon szúrta. A királyné – a szoros fűző miatt – először észre sem vette a szúrást, de később rosszul lett, ekkor kapott orvosi ellátást, de már késő volt (orvos-történészek szerint, ha időben megműtik, túlélte volna sérülését). A merénylő később elismerte, személy szerint semmi baja nem volt Erzsébettel, ő a monarchiák és az arisztokrácia intézményei ellen lázadt, támadásának eredeti célpontja az Orleans-i herceg volt, de őt „lekéste”, ekkor döntött úgy, hogy a szintén a városban tartózkodó Sissit öli meg.

Wolfgang Amadeus Mozart

1791-ben, 35 évesen váratlanul halt meg a zenetörténet egyik géniusza, Mozart. Halála, és utolsó műve, a Requiem keletkezése egyformán titokzatos: egy aláírás nélküli levélben felkérték egy halotti mise komponálására, de megrendelője felhívta figyelmét, személyét ne próbálja kideríteni. Mozart ekkor már egyre többet betegeskedett (halotti anyakönyvi kivonata szerint heveny forrólázban halt meg, rossz közérzet, kiütések és duzzanatok kínozták), mind többet gondolt halálára, míg megrendelőjéről úgy vélte, szoros kapcsolatban áll a túlvilággal, s azért küldték, hogy közeli halálára figyelmeztesse, így rádöbbent, saját halotti miséjét írja. Mozart arra is gondolt, hogy megmérgezték (itáliai vetélytársára, Antonio Salieri zeneszerzőre, vagy a féltékeny Hofdemelre gyanakodhatott, akinek felesége zongoraórákat vett tőle). Egy másik feltételezés szerint a szabadkőművesek ölhették meg, mivel A varázsfuvolával túl sok titkot árult el. Megrendelőjének személye utólag kiderült: Walsegg gróf fiatalon elhunyt feleségének állított így emléket. A tudomány ma elveti a mérgezés lehetőségét, inkább streptococcus-fertőzésre gyanakodnak, mely során Schönlein-Henoch-purpura és veseelégtelenség lépett fel, végül tüdőgyulladás és agyvérzés okozta a halálát.

Etédi Alexa

• haláleset történelem

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!