A találkozások megszületnek és tanítanak
Az elmúlt szerelmek, a bukdácsoló párkapcsolatok mind tanulnivalót hordoznak, mind a terv része, az önismereti út része. Minden ember okkal érkezik az életedbe: fogadd el és fogadd be őket, idővel tudni fogod, ki milyen céllal érkezett, hogy áldás – e vagy átok a jelenléte. Egyetlen találkozás sem véletlen, mindig mindenkinek oka van, és maradnak mindaddig, míg szerepük van, vagy közös feladatunk van. Egy ébresztő kapcsolat elindít egy úton, egy másik olyan elgondolkodtató kijelentéseket tesz, melyre sokáig emlékszel, egy segítő kapcsolat során túlélsz egy tragédiát, vagy megtanulsz egy nagy igazságot, ami miatt másnaptól másképp tekintesz az emberekre.
Minden találkozás egy életlecke, könnyebb, vagy nehezebb, és mindig tanulnivalót, feladatot, megválaszolandó kérdést hordoz. Dönthetsz úgy, hogy hátat fordítasz, de bármit teszel, a meg nem oldott feladatot akkor is cipeled tovább a következő kapcsolatba, következő „tanítódhoz”.
Ha a találkozás a szerelem útján érkezik, akkor nagyobb tanítással szolgálhat, mint bármi más, életszemléletünkben ez a legtöbb és legnagyobb változást hozhatja. A találkozások megszületnek, tanítanak, majd végpontra jutnak. Ha felismerjük a kapcsolódás üzenetét, megértettük, hogy milyen tanulnivalót, szívleckét hordoz, akkor válik egyenrangúvá, érzelmileg igazán komfortossá. És ha véget is ér, nem bánattal, vagy szívfájdalommal múlik. Fájdalommal, szenvedéssel, gyötrelmes harccal és vitákkal akkor végződik, ha a kapcsolat tanítását és benne a szerepedet nem fogadod el.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez