A szerencsejáték függőség jelei

Ez a fajta függőség hosszú idő alatt fejlődik ki, és a függő személy jó eséllyel sokáig el is tudja titkolni mások előtt. Gyakran a beteg és a környezete is későn veszik észre, hogy mekkora baj van. Ezért fontos odafigyelni a korai jelekre, így nagyobb esély van a gyógyulásra! De mik is a szerencsejáték függőség fázisai?

Pozitív kezdet
Ezt megerősítő fázisnak is hívják, hiszen az illető pozitív visszajelzéseket kap. Ez annak tudható be, hogy az első néhány alkalomnál a játékosok 75%-a nyer valamilyen összeget. Ezek a kezdeti próbálkozások a szabadidő elütésével köthetők össze, és arra szoktak hivatkozni, hogy de hát ők csak jól érezték magukat. A sikereken felbátorodva egyre többet játszanak, és folyamatosan nagyobb téteket raknak fel, ezzel viszont növelik a kockázat esélyét.

Kritikus szokás kialakulása
Ez a veszélyeztetett állapot, ilyenkor már negatív élmények érik a szenvedő alanyt. A játék egyre gyakoribb és intenzívebb lesz. A játékoson ilyenkor már eluralkodik az az érzés, hogy ő mindenáron játszani akar, és ez mindennél fontosabb számára. Ezzel vezetik le a feszültséget, esetleg ebbe menekülnek a hétköznapok problémái elől. Mivel egyre bátrabban kockáztatnak, így idővel már több pénzt veszítenek, mint amennyit nyernek. Ahogy egyre kevesebb pénzük marad, elkezdenek kölcsönkéregetni. Majd szépen, lassan fellépnek az ebből fakadó család, munkahelyi, iskolai problémák.

Függőség
Ez már a betegség szakasza, amit önromboló magatartás jellemez. A játék iránti kényszeres vágy folyamatos anyagi összeomlásokhoz vezet. Egyszerre felrak mindent, majd el is veszti azt. Abban reménykedik a függővé vált ember, hogy amit elveszített, azt sikerül visszanyernie, ám ez legtöbbször nem sikerül. Gyakran folyamodik illegális eszközökhöz, hogy pénzhez jusson, például csalás. Sokszor hazudik a családjának és a barátainak egyaránt, hogy miért nincs pénze, vagy hogy mivel tölti a szabadidejét, ám ebben a fázisban már nagyon nehéz eltitkolni, hogy mi a valóság. Megígéri saját magának és másoknak is, hogy lemond a szenvedélyéről, ám nem megy neki, ezért még jobban kétségbeesik.

Ha már a harmadik szakaszig is eljutott az állapot, akkor érdemes szakszerű tanácsadást igénybe venni, esetleg részt venni valamilyen ezzel kapcsolatos terápián, vagy egy önsegítő csoporthoz fordulni!

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!