A szerelem egy őrült barátság
Egyetlen ölelés, őszinte beszélgetés meghúzza a vészharangokat a fejben. Mit akar tőlem? Mit kezdjek vele? És ő mit kezd majd velem? Ha őszintén kiadom magam, az veszélyes, kockázatos művelet, sérülök, és sérteni fogok, mert sebezhető leszek, és megsebzek. Beengedni valakit, megmutatni igazi, kitakart, retusálatlan arcomat, vállalni, megadni magam, kockáztatni. Ez a mai kapcsolatok kihívása. Ha szeretünk valakit, akkor tehát elkerülhetetlen, hogy érzelmileg kiszolgáltatottá váljunk, és talán ijesztő, de ez az élet normális rendje.
Ha csupán félig vagyunk jelen benne, ha nem mutatjuk lecsupaszított valónkat, ha nem adjuk meg magunkat, ha nem értjük meg, ha gátakat szabunk érzéseinknek, akkor gátakat állítunk saját boldogságunk elé is.
Észre fogod venni, hogy a társ az, aki veled egy irányba néz, és nem sajnálja a kikerült utakat, melyekre miattad, a te szerelmed miatt nem lépett rá. Vele ott van az a valami, ami nélkül észre sem vennéd őt, amitől a kíváncsiság, és a csodálat mellett felüti a fejét a kémia, a fizikai vonzalom, amitől forrni kezdenek a hormonok a szerelem laboratóriumában. Nézz végig rajta. Vajon barátod lenne-e, ha csak szimplán embertársak lennétek ezen a földön? Nevetnél a viccein? Szeretnél a közelében lenni? Élvezettel vitáznál vele? Lenne a bajtársad? Hidd el, ami igazán rabul ejt, az részletekben rejlik, és soha nem látod meg első pillantásra. Szereted őt, mert ismered. Ismered, és mégis szereted. Vonz a személyisége, a kisugárzása, az élethez való hozzáállása.A legfontosabb titok: olyan embert válassz társadnak, aki barátként is tökéletesen funkcionál.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez