A pénzét adja, az a legegyszerűbb
A párkapcsolat az adok-kapokról is szól. A kölcsönösségről, a közös életről, amibe mindketten beleteszünk, egy közös forrást létrehozva, amelyből aztán együtt finanszírozzuk magunkat. De a házasságokat elnézve úgy tűnik, nem mindig egyértelmű mindkét fél számára, hogy egy kapcsolat a valódi dolgoktól, a két ember közötti igaz kapcsolat energiáitól működik. Olyasmiktől is, amiket önmagunkból adunk: úgy mint figyelem, türelem, szeretet, idő…
Nem panaszkodni akarok, mert arra azért nincs okom, de míg én beletettem a kapcsolatomba a figyelmemet, a türelmemet, mindazt, amit a hétköznapban törődésnek hívunk, a párom a maga részéről ezt másképp gondolta.
Szüksége volt az energiára, amit tőlem kapott, a rendezett otthonra, a támogatásra, a bátorításra, hogy ki tudjon teljesedni férfiként, de a maga részéről semmi ilyesmit nem adott.
A pénzét adta. Ez is érték, tudom. Egy mozdulat volt, amivel hozzájárult a család életéhez: a legegyszerűbb és legkönnyebb, amit adhatott, aztán elment a haverokkal bulizni. Egész nap azt csinált, amit akart, jött-ment kedve szerint, élt, ahogy neki tetszett. Nem vonom kétségbe, hogy ő tartotta el a családot, azt sem, hogy nem minden férfi képes erre, de mindannyian emberek vagyunk, nem pedig gépek. Nem elég fizikailag életben tartani az embert, nem elegendő etetni, fűteni a lakást, nem elég, ha tetőt adnak a feje fölé. Nem elég, mert az embernek lelke is van. Azt is táplálni kell.
És lehet erre mondani modern, divatos, spirituális gondolatokat, hogy mindenkinek saját magának kell gondoskodnia a lelki szükségleteiről, mégis, azt gondolom, hogy egy kapcsolatban felelősséget kell vállalnunk a másikért is, a kapcsolatért is. Az embernek ugyan magának kell gondoskodnia a lelki szükségleteiről, a boldogságáról, de az igazi kapcsolat a megosztásról szól. Arról, hogy osztozunk jóban-rosszban, az időnkben, az élményeinkben, a pénzben - az életünkben…
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez