Jellegzetes keménykalap, szűk szalonkabát, buggyos nadrág, ormótlan cipők, sétapálca, bajusz, és szomorú szemek. Charlie Chaplin, született Charles Spencer Chaplin (1889. április 16 - 1977. december 25) halhatatlan és hamisítatlan imidzsét A csavargó című filmjében alakította ki. A csetlő-botló, szeretetreméltó vonásokkal is rendelkező figura rendre pórul járt, és folyamatosan tárgyakkal, szabályokkal, és társadalmi normákkal hadakozott.

Az élet, ha közelről nézed tragikus, de távolabbról nézve komédia. A filmrendező, forgatókönyvíró, színész, zeneszerző, vágó, és filmproducer élete tényleg olyan volt, mint a filmjei, egyszerre kellett sírni, és nevetni rajta. De a sors időnként kegyes tud lenni a hányatott sorsúakkal, és felemeli azokat, akik arra érdemesek. Az 1890-es évek Londonjának nyomornegyedéből, a szörnyű bűzből, zsúfoltságból azonban nem volt könnyű elindulni a siker fényessége felé. A zárkózott brit egész életében harcolt a benne élő gyermek szörnyű, feldolgozatlan emlékeivel. Az apakép egy éves korában köddé vált, anyja pedig kabarészínészként a szó szoros, és átvitt értelmében is elveszítette a hangját, ezzel karrierje végleg derékba tört. Hangja elvesztésével szinte egy időben csúszott ki lába alól a talaj, az éhezés, és a nélkülözés prostitúcióra kényszerítette, majd végül elmegyógyintézetben végezte. Erkölcsi érték, mint olyan, nem létezett a családban, és Charlie-t egy életen át kísértette a köddé váló apa, és az elhanyagoló, prostituált anya képe.

Soha nem volt képes mély érzelmi kapcsolatot kialakítani a nőkkel, használta őket, mint a zsebkendőt, nem finomkodott, az ideális nőt pedig így jellemezte: "Én nem vagyok belé szerelmes, ő viszont teljesen belém van habarodva.” Egész életében falakat épített önmaga köré, bizalmatlansága, gyanakvása, féltékenysége beteges volt, rettegett attól, hogy elhanyagolják, megbántják, és végül elhagyják. Botrányos válások, kiskorúak megrontása, elhagyott szeretők bosszúja, törvényes, és törvénytelen gyerekek, szexfüggőség, és mérhetetlen szeretet iránti vágy jellemezte a szomorú, tengerkék szemű komédiás életét. Aluliskolázottsága, hányatott, utcán és lelencben töltött gyerekkora, és élmény dús élete ellenére azonban magas műveltségre tett szert. Sokat olvasott Platont, Locke-ot, Kantot, Schopenhauert, Freudot, Burke-öt Irvinget, Poe-t, Twaint és másokat. A hollywoodi művészvilágon kívül Churchilltől Gandhiig, Einsteintől Shaw-ig sok kiváló emberrel került kapcsolatba. Jó barátságban állott Somerset Maughammal, H. G. Wellsszel és Yehudi Menuhinnal. 1975-ben, 86 éves korában, II. Erzsébet királynő lovaggá ütötte. 

1964-ben megjelent Életem című könyve, mely laikusoknak és filmkedvelőknek egyaránt élvezetes olvasmány. Bebizonyosodott, hogy ez a kis ember nagy érzelmekkel, a szavakkal is majdnem olyan jól bánik, mint a celluloidszalaggal, hiszen valóságos életvezetési tanácsok ezek, melyek visszacsengenek az írásain keresztül.

 Az a nap, amelyik nevetés nélkül telik el, elvesztegetett idő.

A komédia az Élet távolról nézve, a tragédia az Élet premier plánban.

Hiszek a nevetés és a sírás erejében, mert mindkettő a gyűlölet és a terror ellenmérge.

Mindig jusson idő nevetni, mert ez a lélek legszebb zenéje Olvasni, mert ez a bölcsesség alapköve. Dolgozni, mert ez a siker ára. Játszani, mert ez az örök ifjúság titka Szeretet adni mert ez gyógyítja az embert, azt is, aki adja, és azt is, aki kapja. Egy pillanatnyi mosoly, mert ezzel egymás számára könnyebbé tehetjük az életet.

Charlie Chaplin a 70. születésnapján az alábbiakat írta:

Amikor elkezdtem szeretni önmagam, észrevettem, hogy a kínok, a szenvedések és érzelmi fájdalmak csak figyelmeztető jelei annak, hogy a saját igazságom ellenében élem az életem. Ma már tudom, hogy ez: HITELESSÉG.

Amikor elkezdtem szeretni önmagam, megértettem,
hogy mennyire tud bántani valakit az, ha rá akarom erőltetni a vágyaimat,
miközben az idő még nem jött el erre, illetve az adott személy még nem állt készen rá, még akkor is, ha ez a személy én magam voltam. Ma ezt úgy hívom: TISZTELET.

Amikor elkezdtem szeretni önmagam, felhagytam azzal, hogy másfajta élet után vágyakozzak, és láttam, hogy minden, ami körülvesz, az valójában egy lehetőség arra, hogy fejlődjek. Ma ezt úgy hívom: ÉRETTSÉG.

Amikor elkezdtem szeretni önmagam, megértettem, hogy minden körülmények között a megfelelő helyen és időben vagyok, és minden a megfelelő pillanatban történik. Így nyugodt lehetek. Ma ezt úgy hívom: ÖNBIZALOM.

Amikor elkezdtem szeretni önmagam, felhagytam azzal, hogy raboljam a saját időmet, és abbahagytam a jövőre vonatkozó nagy tervek gyártását. Ma csak olyan dolgokat cselekszem, amik örömet okoznak nekem és boldoggá tesznek. Olyan dolgokat, amik felvidítják a szívemet. Mindezt a magam módján csinálom, a saját ritmusomban. Ma ezt úgy hívom: EGYSZERŰSÉG.

Amikor elkezdtem szeretni önmagam, felszabadítottam magam azok alól a dolgok alól, amik nem tettek jót az egészségemnek - ételek, emberek, dolgok, helyzetek és minden, ami elvitt önmagamtól. Először ezt a hozzáállást egészséges egoizmusnak tartottam. Ma már tudom, hogy ez: ÖNMAGAM SZERETETE.

Amikor elkezdtem szeretni önmagam, felhagytam azzal a próbálkozással, hogy mindig igazam legyen, és azóta sokkal kevesebb alkalommal tévedtem. Ma ezt úgy hívom: SZERÉNYSÉG.

Amikor elkezdtem szeretni önmagam, elutasítottam, hogy a múltban éljek és a jövő miatt aggódjak. Most, csak a pillanatnak élek, ahol MINDEN történik. Ma napról napra élem az életem és úgy hívom: BETELJESEDÉS.

Amikor elkezdtem szeretni önmagam, észrevettem, hogy az elmém képes arra, hogy zavarjon és beteggé tegyen. De ahogy összekapcsoltam a szívemmel, az elmém nagyon hasznos szövetségessé vált. Ma ezt úgy hívom: A SZÍV BÖLCSESSÉGE.

Nem kell, hogy féljünk a vitáktól, összekülönbözésektől vagy bármilyen problémától önmagunkkal vagy másokkal. Még a csillagok is összeütköznek néha, és a találkozásukból új világok születnek. Ma már tudom, hogy EZ AZ ÉLET. 

• charlie chaplin in memoriam

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!