A nehézségeket azért kapjuk, hogy azzá váljunk, akivé lennünk kell
Legyünk őszinték magunkkal, az élet néha egy szar. A helyzet az, hogy mindannyian tudjuk, hogy amikor az élet elnehezedik, szinte elviselhetetlenné válik, és úgy érezzük, hogy ebből a spirálból nincs kiút. Reményvesztetté válunk...
A helyzet az, hogy amikor hátralépünk és megnézzük a dolgokat, pontosan látjuk, hogy a jó és a rossz periódusok állandóan változnak. Nincs egyik a másik nélkül. Ugyanez a helyzet a világossal és sötéttel, az élettel és a halállal, feketével-fehérrel. A létezésnek ez a végső polaritása hullámként nyilvánul meg életünkben.
Jó idők, rossz idők. A jó időkben, a rossz pillanatokban. Rossz időkben, jó pillanatokban.
Ezt egyszerűen el kell fogadnunk. De hogyan is kezeljük? Hogyan viszonyulhatunk ahhoz a nyilvánvaló tényhez, hogy ilyen fájdalmakat és nehézségeket tapasztalunk életünkben?
Az első dolog, amit el kell fogadnunk, hogy mindig lesznek jó és rossz dolgok az életünkben. Miután valóban felismertük és megértettük, hogy egyszerűen nem lehet megszabadulni ettől, és hogy nem tudjuk elkerülni a lét kettős természetét, megkezdhetjük a dolgokkal való szembenézést. Igen, negativitást is fogunk tapasztalni. Ezt nem lehet elkerülni. Bizonyos szempontból szükséges, hogy megtapasztaljuk. A mélypontok nélkül nem értékelnénk a jó periódusokat.
De amikor valóban megvizsgáljuk azokat a problémákat, amelyekkel az életünk során szembesülünk, láthatjuk, hogy mindegyikben vannak tanulságok. Az élet minden nehézségében ott rejlik a saját személyes növekedésünknek a lehetősége. Minden nehézség, amelyet átélünk, értékes tanulságokat hordoz magában.
Azt mondják, Isten nem helyez ránk olyan problémákat, amelyekkel nem vagyunk képesek megküzdeni. Mindennek oka van.
Nem tudjuk teljes mértékben elkerülni a szenvedést, de eldönthetjük, szükségtelenül szenvedünk-e attól a hozzáállástól, amelyet viselünk a problémákkal szemben. A szenvedés elkerülhetetlen, de a szenvedés nagy része a fejünkben dől el.
Ez mind a tanulási folyamat része.
Ha ilyen módon látjuk az életet, végre megkezdhetjük annak megértését, hogy helyünk van a dolgokban, a történésekben. Nem akadályozhatjuk meg a rossz dolgok bekövetkezését, de foglalkozhatunk velük és tanulhatunk belőlük. Ha ezt a hozzáállást elsajátítjuk, akkor jelentősen megkönnyítjük a saját életünket.
Tudom, hogy szinte lehetetlen pozitívan gondolkodni, ha olyan helyzetben találod magad, amelynek úgy érzed, hogy nincs vége. De tudd azt a tényt, hogy egyszer majd visszatekintesz és hálás leszel azért, hogy mindez megtörtént, mert így váltál azzá, akivé valójában lenned kell.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez