A humor ereje

A humor, ember és helyzetfüggő. Lehet szívből jövő, rosszindulatú, burkolt, csintalan, unalmas, elcsépelt, érthetetlen, obszcén, sértő, kedves. Olykor meg sem kell szólalni, vicces lehet egy megjelenés, egy hanglejtés, egy váratlan szituáció is. Valakinek a kisujjában van, mások erőlködnek, hogy a társaság középpontjába kerülhessenek.

Bátran kijelenthetjük, hogy a legnagyobb humorista maga az élet, sokszor megtréfál minket. Felvidíthatja és összehozhatja az embereket, támaszt nyújthat a nehéz időszakban, kihúzhat minket a kellemetlen helyzetekből, de épp az ellenkezőjét is elérhetjük vele. A nevetés bizonyítottan jótékony hatással van szervezetünkre és kedélyállapotunkra, egyszerűen szabaddá tesz. Kimozdít minket egy adott állapotból, pár pillanatra elfeledkezhetünk mindenről. Vajon miért zárjuk ki oly sokan az életünkből a humort és a nevetést? Félünk mások véleményétől, meg akarunk felelni a társadalmi elvárásoknak? Miért akarjuk gyermeki énünket elsüllyeszteni a tenger fenekére? Vajon a komolyság lenne a felnőtté válás egyik lépcsőfoka?

„A humor olyan, mint a gyógyítás: felszabadítja az érzelmeket, a tudatot, a lelket, és akár még változtathat is az emberek hétköznapi mentalitásán.” (Badár Sándor)

A humornak nagyobb ereje van, mint gondolnánk. A nevetés megszépíti a napjainkat, a kapcsolatainkat és magát az embert is. Párválasztás során sokan fontos szempontnak tartják, hogy partnerük humoros legyen. Az elcsépelt, obszcén, érthetetlen poénok taszítóak lehetnek egy randevú során, és az sem jó, ha túlzásba esünk a humorizálással. Sokszor felüdülés a szürke hétköznapokban egy jól célzott poén, de a munkahelyen, az iskolában, illetve hivatalos ügyek intézésénél óvatosan kell megválogatni a vicceket, hisz könnyen megüthetjük a bokánkat vele. Otthon, a családban, barátok között azonban szabad a pálya! Talán a gyerekeket és saját magunkat a legkönnyebb jó kedvre deríteni, a legnagyobb kihívás pedig egy vadidegen. Kanyarodjunk vissza a feltett kérdésekre. Az idő előrehaladtával egyre kevesebb az őszinte mosoly és nevetés. Gyerekként olyan egyszerű dolgokon tudtunk órákon át nevetni, amit felnőttként hajlamosak vagyunk elfelejteni. Minél idősebbek vagyunk, annál jobban figyelünk a lépéseinkre, megválogatjuk a szavainkat, kevesebbet humorizálunk és nevetünk. Behódolunk a felszínes világnak, fontos számunkra, hogy mások mit gondolnak. Nevetünk a főnökünk, a tanárunk viccein, pedig legbelül ordítunk, annyira rossz volt az elhangzott poén. Stand up estekre járunk, béna vígjátékokat nézünk a moziban és a színházban, minősíthetetlen show műsorokra tapadunk, bohócokkal „ijesztgetjük” a gyerkőcöket. Erőltetetten nevetünk, mintha kötelező lenne, pedig álarc az egész. Jó, persze egy-két poén néha betalál, de valljuk be, ritkán.

„Egyetlen rosszabb dolog van egy rossz viccnél (...), az, amikor elmagyarázzák.” (Melissa Landers)

Ne feledkezzünk meg a született „humorheroldokról” sem. Sok félresikerült próbálkozást láthattunk már, ami önmagában is komikus lehet. Ez egy adottság, kevés ember rendelkezik ezzel a képességgel. Ők azok az emberek, akik nélkül elképzelhetetlen egy jó társaság, egy jó buli. Emellett nem hagyhatjuk ki azokat sem, akik szívből tudnak nevetni. Ők mindannyian nagyra nőtt gyerekek, megőrizték kiskori énjüket, és szebbé teszik mindennapjainkat. A nevetés nem kerül semmibe, de gazdaggá teszi azt, aki kapja. A humornak hatalmas ereje van, csodákra képes: szín a szürkeségben, fény a csüggedőnek, energia a fáradt embernek, gyógyítás a léleknek. Te milyen embernek tartod magad? Hagyod, hogy a szürke hétköznapok magukkal rántsanak, és visszafogod magad mások miatt? Vagy megéled a pillanatokat és szívből nevetsz?

A mi tanácsunk mindössze annyi, hogy mosolyogj a világra, és vállald annak a kockázatát, hogy egy boldogabb világban élj!

Szepesi Boglárka

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!