17 év után végre levetítik: Mester és Margarita a vásznon

Nem túlzunk sokat, E. T. A. Hoffmann Arany virágcserepe mellett Bulgakov Mester és Margaritája állítja a legnagyobb feladat a gimnazistákat a kötelező olvasmányok terén. Bulgakov fő művét mintha átok kísérné,

Még a XX. században készült és közel 17 évet várt a bemutatóra Jurij Kara orosz rendező Mester és Margarita című filmje, amely csütörtökön kerül a mozikba Oroszországban. A nézők még most is csak az eredetileg több mint háromórás film kétórásra rövidített változatát láthatják majd, mert a forgalmazók a rendező nagy bánatára nem bíztak a film sikerében. A rendező az orosz lapoknak elmondta: amikor a film készült, nagyon sok filmes támadta, és végül a producerek kényszerítették őt a rövidített változat összevágására. Azóta újrakeverték a hangot és restaurálták a filmet.

Az alkotás azért nem került korábban a nézők elé, mert amikor elkészült, előkerült Bulgakov egy örököse, magának követelte a jogokat, és a pereskedés elhúzódott. Kara a Komszomolszkaja Pravda című lapnak elmondta, hogy filmje bizonyosan megjelenik teljes terjedelemben DVD-n és a televízió műsorán is, ezért kéri a nézőket, hogy amit a moziban látnak, azt tekintsék kétórás trailernek.

Bulgakov remekművéből korábban is készültek filmváltozatok: 1972-ben egy orosz rendező olasz-jugoszláv koprodukcióban vitte filmre, amely azonban nagyrészt magáról Bulgakovról szólt. Ugyancsak 1972-ben készült Andzej Wajda Pilátus és a többiek című alkotása: ezt egy német televízió mutatta be, Lengyelországban nem került a mozikba. Készült egy lengyel tévéfilmváltozat is 1989-ben, az orosz televízióban is vetítették, de nem vált emlékezetessé. Vlagyimir Bortko orosz rendező 2005-ben mutatta be saját Bulgakov-interpretációját, egy tízrészes tévésorozatot. A statisztikák szerint a sorozatot mintegy 40 millió ember nézte, de nem aratott nagy tetszést, mert a nézők szerint színvonalban elmaradt Bortko másik Bulgakov-megfilmesítésétől, a Kutyaszívtől.

Lényegében egyik eddigi változat sem volt igazán sikeres, és Oroszországban rengeteg legenda forog közszájon arról, milyen sorscsapások érték mindazokat, akiknek közük volt a filmekhez. Kevesen tudják, hogy Elem Klimov 2003-ban elhunyt kiemelkedő rendező (Raszputyin, Hurrá, nyaralunk!) is írt egy forgatókönyvet a regényből, de nem tudta megvalósítani, és a nyilván forgatókönyvként is érdekes mű nem hozzáférhető, nem szerepel a Klimovról kiadott emlékkötetben sem.

A Kara-féle Mester és Margaritát illető kritikák erősen eltérnek, bár mind dicséri a szereposztást. Egyesek szerint a film túlélte a 16 évet, és ma is élvezhető. A Vedomosztyi című lap kritikusa azonban azt írta: "Nem világos, minek kell ma látni ezt a filmet: annak a korszaknak az emlékműveként, amikor a szovjet filmművészet már letűnt, de a mai tömegfilmek még nem jelentek meg? A számítógép korszaka előtti giccsnek, vagy naiv művészetnek?"

Idén május elején ünneplik Mihail Bulgakov (1891-1940) író, drámaíró születésének 120. évfordulóját. Talán legjelentősebb műve a Mester és Margarita című regény, amely a szerző halála után 20 évvel jelent meg először, és hatalmas sikert aratott az egész világon.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!