Kövess minket Facebookon.
Virág Klaudia
Ritka fejezete vagy a naplómnak, de a legdíszesebb lapjain pihennek emlékeid. Még a piros hó is gyakrabban hullik errefelé, különleges ékszere vagy a szívemnek.
olvass továbbMiért szeretnénk folyton olyan dolgokon változtatni, amikre már nincs lehetőség? El kell fogadni, hogy a múlt az múlt, aminek már régen vége, és sajnos a hibákon és a kudarcokon rágódni senkinek sem jó. Vissza kell tartani a rossz érzéseket, és csak a szép emlékeken nosztalgiázni, különben a jelenünk kárára válhat. Íme, néhány indok, ami miatt mindenkinek érdemes lenne elengednie a fájó emlékeket.
olvass tovább
Mounaji Barbi
Már nem akarok futni a másik után. Pedig volt már,hogy megtettem, de minden ember életébe elérkezik egy pont, amikor kívülről meglátja önmagát és rádöbben, hogy minden, amit korábban gondoltam az érzésekről, egészen másképpen van.
olvass tovább
Mounaji Barbi
El akartam menni, esküszöm. Próbáltam elindulni, de a lábaimat mintha a földhöz ragasztották volna, ott ültem és nem bírtam mozdulni. Néztem ki az ablakon és nem láttam az utamat.
olvass tovább
Pacher Gábor
Minden egyes embernek van minimum egy olyan önfejlesztő leckesorozat az életében, mely különös odafigyelést igényel. Jóllehet egy ideig a kauzalitás még nem nyer bizonyosságot, a leckék sokak számára kínt jelentenek, visszatérő problémát az életedbe, amit meg kell tanulnod, mégis érzed, hogy a leckékkel komoly dolgod van, különben „egy dobásból kimaradsz”.
olvass tovább
Szilágyi Edina
Van az úgy, hogy nehezen tudjuk elképzelni, hogy az alagút végén valóban fényesség köszönt ránk. A legtöbbünk életében vannak nehéz életszakaszok, amelyeken hipersebességgel szeretnénk átkelni. Ugyanakkor az életünk ezen részei, a legnagyobb tanítómestereink.
olvass tovább
Mounaji Barbi
Mindig is hinni akartunk abban, hogy felnőve majd rábukkanunk a boldogságra. Hogy sokkal bölcsebbek leszünk, és irányítani tudjuk az sorsunkat. Olykor azonban az élet másképpen osztja le a lapokat, és te ott találod magad a nagy boldogtalanság-kupac tetején, és nem érted, hogy hogyan juthattál oda.
olvass tovább
Mounaji Barbi
Megszámlálhatatlan napja csak várok rád. Te emlékszel egyáltalán arra a pillanatra, amikor először hazudtad a szemembe a szép szavak ígéretét? Te talán nem, de én minden mondatodat szívtam csak magamba. Majdnem úgy, mint azt az utolsó szál cigit a szobád szőnyegén.
olvass tovább
