Összejöttem az exem legjobb barátjával
"Úristen, én sosem tennék ilyet!" Dehogyisnem! Azelőtt, ha valaki elítélte az ilyen fajta viselkedést, az csakis én lehettem, pedig akárkivel megtörténhet, ráadásul pillanatok alatt. "De hát szegény fiú!"- persze, teljesen jogos, ha ezt gondolod, de hidd el, a sztori végére nem én leszek a ludas!
Első szerelem, nincs is annál szebb. (De van.) Krisztiánnal (nevezzük így) öt évig voltunk együtt. Nagyon fiatalon jöttünk össze, én 14 voltam, ő 16. Az első három év, 18 éves koromig, tök simán ment, boldogok voltunk, úgy hittük, együtt fogunk megöregedni. Krisztián kettővel járt fölöttem, és egy baromi jó osztályközösségben volt része, tudod, erre mondják, hogy ők voltak a suli menői. Közülük is volt egy fiú, Krisztián legjobb barátja, Dávid, aki pofátlanul jóképű volt, és az a pimasz kis mosoly mindig ott ragyogott az arcán. Imádták a csajok. Dávid akkoriban Veronikával (őt meg nevezzük így), járt, aki egy kedves, szolid csaj volt, és nagyjából ők is akkor jöttek össze, amikor mi Krisztiánnal.
A buliknak mindig a mi házunk adott otthon, ezért ha éppen a születésnapomat ünnepeltük, minimum negyvenen voltunk nálunk, nem kevés alkohol társaságában, és persze a DJ sem maradhatott el (jaj de jó kis bulik voltak azok)! Minden évben a szülinapomkor Krisztián barátai is eljöttek, így Dávid és Veronika is mindig nálunk bulizott. Csakhogy Krisztián idővel túlzottan megkomolyodott, táncolni sem szeretett, ellentétben velem. Dávid volt az egyetlen, aki mindig megtáncoltatott, és mindig rengeteget nevettünk együtt. Félreértés ne essék, annak ellenére, hogy már akkor is helyesnek tartottam, egy percig sem fordult meg a fejemben, hogy bármi több legyen köztünk, annál, hogy a pasim egyik legjobb barátja.
Aztán három év után, ahogy az lenni szokott (és így is a normális), előtört a kamaszos kíváncsiság, és Krisztiánnal úgy döntöttünk, szakítunk. Öt hónapig voltunk külön, utána megint összejöttünk, és még két évet együtt voltunk. Akkor kezdett el nagyon furcsán viselkedni. Egy megsavanyodott ember lett belőle, és soha többé nem nevettetett meg, ráadásul mindig mindenért engem hibáztatott. Állítólag az fájt neki ennyire, hogy amíg külön voltunk, tetszett nekem egy másik fiú, akivel megtörtént, aminek meg kellett, de még egyszer mondom, akkor nem voltunk együtt... Ezt mégsem tudta nekem megbocsájtani, és még én szégyelltem magam. Idővel viszont egyre felháborítóbban kezdett el viselkedni, folyamatosan féltékenységi jeleneteket rendezett, annak ellenére, hogy amikor kettesben lehettünk volna, inkább a saját dolgait intézte, így 2013. márciusában szakítottam vele, végleg.
Mindeközben Dávid és Veronika kapcsolata is elindult a lejtőn lefelé, és láss csodát, ők is akkor szakítottak, amikor mi, pontosan ugyanazon a héten, csak pár nappal hamarabb. Azonban abban a pár napban, ameddig mi még együtt voltunk, Krisztián megkért engem, hogy segítsek Dávidnak elterelni a figyelmét a történtekről, és találkozzunk, beszélgessünk... Hiba volt ezt kérnie.
Mire mindketten szinglik lettünk minden nap egymást vigasztaltuk, és az elején még tényleg egymás vállán sírtunk... Aztán történt valami, és azt éreztem, Dáviddal akarok lenni minden percben. Tetszett, hogy valaki nem olyan karót nyelt és unalmas, mint Krisztián, és elkezdtem vonzódni hozzá. Megtettem az első lépést. Beszéltem Dáviddal az érzéseimről. Elmondta, hogy ő is ugyanígy érez (persze addigra már sejtettem) de nem akar semmit, mert Krisztián a legjobb barátja. Nem nyugodtam bele, bevetettem minden női fortélyomat, hogy elcsavarjam a fejét, mert tudtam, ez a fiú kell nekem. Azt éreztem, megtaláltam az IGAZIT, és valóban így is lett! Végül Dávid is belátta, hogy egymás nélkül ez nem fog menni, és összejöttünk. Már csak el kellett mondani szemtől szembe Krisztiánnak. Nem volt könnyű. Leültünk hármasban, és konkrétan mindenki sírt. Akkor sajnáltam őt, még annak ellenére is, hogy milyen ember lett belőle a kapcsolatunk végére. A fiúk utána nem beszéltek, én viszont úgy éreztem, találkoznom kell Krisztiánnal, hogy letisztázzam és méltóképp lezárjam a múltat. Persze rögtön elkezdett manipulálni, és megpróbált Dávid ellen fordítani mindenféle undorító módszerrel, de nem sikerült neki. Már éppen elkönyveltem magam egy szörnyetegnek, amikor kiderült, hogy végig hazudott, több barátnője is volt mellettem, és amikor csak alkalma volt rá, megcsalt. És még ő hibáztatott engem azért, amit akkor tettem, amikor nem voltunk együtt... Ráadásul Veronika is próbálta minden eszközével bemocskolni a nevünket, és persze egyből rájött, hogy ő mégis Dávidot szereti, és vissza akar menni hozzá...
Dávid és Krisztián azóta kibékültek, de mostanra már annyira eltávolodtak egymástól a különböző személyiségük miatt, hogy szinte teljesen megszakadt a kapcsolatuk. Veronika, akit egy erkölcsös lányként ismertem meg, most Montrealban sztriptíztáncosnő... Mi pedig Dáviddal összeköltöztünk, és a közös jövőnket tervezgetjük! Még hogy az első szerelemnél nincs mesésebb! Most már tudom, hogy ez nincs így, csak sokan nem mernek lépni, mert félnek az új élményektől!
...azt hiszem, végül mindenki azt kapta, amit megérdemelt.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez