Hogyan udvarol egy 21. századi férfi?

Udvarlás hiányában egy nőnek fogalma sincs, mit akar a férfi valójában, és milyennek látja őt, mit gondol róla dekoltázstól felfelé. Hirtelen belecsöppenhetünk valamibe, amit nem neveznénk párkapcsolatnak, de még szexkapcsolatnak sem, mert nem egész, mert valami odalett, mert elveszett az ártatlansága, a szépsége, a tisztasága valahol, már a legelején. Egy bizalmatlanságra, gyanakvásra, és ugyanakkor megfelelési kényszerre, és elfogadásért való könyörgésre épülő kapcsolati maszlagban leledzünk, ami nem ad érzelmi biztonságot, csak üres, erőltetett, érzelemmentes szabadidős tevékenységet.

Tendencia lett az instant szex, akár csak a gyorséttermi kaja, a junk food helyett máris itt a junk sex, vagyis a nem minőségi, felejthető, (táp) érték nélküli szexfogyasztás, az egyszerű és gyors kielégülés.

Ma percek alatt felszedhetünk valakit arra a célra, hogy egyébként súlyosan szeretethiányos, és emberi érintésre vágyó lelkünk háborgását csitítsuk valamivel, ki sem kell tennünk a lábunkat a lakásból. Az internet anonimitást ad, aki akarja, felfedi magát, és ha nincs kedve hozzá, akkor arctalanul ismerkedik, még a nemét sem kell elárulnia. Sokkal könnyebben és gyorsabban osztunk meg intim információkat, mint élőszóban tennénk, kialakult kapcsolataink felületesek, és mivel a szex sürgető egészségügyi komfortigény, az együttlétek gyakran egyetlen alkalomra csökevényesednek. Tendencia lett az instant szex, akár csak a gyorséttermi kaja, a junk food helyett máris itt a junk sex, vagyis a nem minőségi, felejthető, (táp) érték nélküli szexfogyasztás, az egyszerű, gyors, mobilapplikációkkal elérhető kielégülés. 15-20 éve még face to face kommunikáltunk. Ne zavarj, most szemezek, mondtuk az egyetemi klubban, és testbeszédünk a napnál világosabban jelezte, igen, készen állunk, jöhet a bevetés. A mai embernek egyre kevesebb közösségi élményben van része, a személyes kommunikáció szinte már zavarba ejtő. Korunk fiai görnyedt háttal virtuálba mélyednek, nem beszélgetnek, mert nem tudják kifejezni magukat, szókincsük szegényes, nem ismerik a nonverbális kommunikációt, és teljesen idegen tőlük, hogy megérintsék beszélgetőtársukat. A férfiakból lassan kivész a vadászösztön, a küzdőszellem, elkényelmesednek testben és lélekben, a nők pedig fogcsikorgatva, kétségbeesetten próbálnak megfelelni mindkét szerepben. Vedd meg, fogyaszd, használd, cseréld le, ez a mai kor jelmondata, amit átültettünk párkapcsolatainkra is, csak addig vagyunk együtt, amíg minden rózsaszín, hibátlan, és tökéletes, a döcögő kapcsolatainkba már nem fektetünk energiát.

Hogyan udvarol egy 21. századi férfi? Egyáltalán udvarol még? Vagy időt, energiát invesztálni egy nő meghódításába idejétmúlt, antik fogalommá vált? Olyan könnyű mindent a férfiakra fogni. Mert amikor kijelentjük, hogy a férfiak nem tudnak udvarolni, legtöbbször esélyt sem adunk arra, hogy ezt megtehessék. Nyíltan kezdeményezünk, és fejest ugrunk egy kötöttségek nélküli, hedonista viszonyba, amiben akkor is benne maradunk, ha nem érezzük megbecsültnek magunkat.

Előző

2 / 2. oldal

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Király Eszter

A párkapcsolat tartja elénk a legélesebb, leghitelesebb tükröt önmagunkról. Megláthatjuk benne saját pompánkat is, de a hiány mindig jéghidegen fog arcul csapni. Belenézni abba a tükörbe, amit a társad tart neked mindig nehéz. Elfuthatunk a saját tükörképünk elől, és megpróbálhatunk olyan látványt találni, ami megfelelő, amit el tudunk viselni, de bárkihez is szaladunk, csak saját magunkat fogjuk látni benne. A tükröt dühödten, össze lehet törni, de eljuthatunk olyan szintekre, ahol képesek vagyunk önkritikával, önismerettel szemlélni a gyengeségeinket, így a kapcsolatunk réseit, hibáit is. Ebben a felismerésben, és fejlődésben segítek az írásaimmal. Cikkeim a párkapcsolati témákon túl érintik a női-férfi szerepegyensúly fennmaradásának, és a hagyományos értékek megőrzésének fontosságát is.