Félig-kapcsolatokban sosem lehetünk boldogok
Üres randik, búfelejtő szexek, folytonos jövés-menés. Aztán az elcsendesedő esték, amikor mégis a telefon után nyúlunk és tárcsázzuk a régi számot, amit már egyel korábban kellett volna. Hiszen ezt csináljuk egymással folyton, közeledünk-távolodunk, mert a stabilitás végképp megriaszt minket. Amire a legjobban vágyunk és karnyújtásnyira van, az okozza bennünk mégis a legnagyobb riadalmat.
Mert felkavar, mert fájhat és azért, mert talán még mi sem értjük igazán, hogy hogyan is kell jól szeretni. Dobálózunk a nagy szavakkal, de a szeretetnek szikráját sem tudjuk megfelelően kimutatni.
Aztán persze rádöbbenünk, hogy az elmulasztott lehetőségek emléke a legfájóbb felismerés. Talán ideje lenne elkezdeni megélni a érzést, megélni a szeretetet és befogadni azt, aki tiszta szándékkal közeledik felénk. Mert mindig van egy pont, ahol a kép kitisztul, csak olykor ez az a pillanat, amit már úgy nevezünk késő...
További írások itt!
Instagram ITT
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez