Bölcsődék és Óvodák - Hova iratkozzunk?
Minden család életében eljön az a pillanat, amikor a szülőknek részben, de ki kell vonniuk magukat gyermekük életéből. A választási lehetőségek viszont sok helyen korlátozottak. A következő összeállítást a döntés megkönnyítése érdekében készítettük.
Állami vagy magán? Waldorf, Montessori, Freinet? Családi napközi? Ezek a részben ismerős és ismeretlen kifejezések komoly fejtörést okozhatnak az édesanyáknak és édesapáknak. Ha már a kisgyermek 3 éves kora alatt kénytelenek vagyunk gondoskodni elhelyezéséről, sajnos nem sok lehetőségünk van. Bölcsődék gyakorlatilag nincsenek ma Magyarországon, családi napközik is csak elvétve. Kivételt jelent a főváros, ahol azonban a túljelentkezés okoz problémát. Az óvodát a jelenlegi jogszabályok szerint már három éves kortól látogathatják a gyerekek - amennyiben szobatiszták - és csupán 5 éves kortól kötelező. A törvény azonban éppen változik, a mostani előterjesztések szerint 2015 szeptemberétől az esélyegyenlőség jegyében már az augusztus 31-ig 3. életévét betöltött minden gyermek számára kötelezővé válik a beiratkozás. Vagyis még azoknak is, akik meg tudnák oldani a gyerekek otthoni nevelését vagy jobban preferálják a családi napközi intézményét, választaniuk kell a néhol igen szegényes kínálatból.
Bölcsődei ellátás: Ahogyan írtuk, a bölcsődékre óriási az igény, de a kínálat nagyon alacsony. Budapesten szinte lehetetlen bekerülni állami helyre, ha pedig mégis sikerül, számolni kell a nagylétszámú csoportokkal (minimum 15-20 fő, de könnyen előfordul a 30 is), emiatt a pedagógusok kevésbé tudnak odafigyelni a gyermekek igényeire, és a kisgyerekek számára is sokkal nehezebb a beilleszkedés, a hozzászokás. Magánbölcsődéből sincs elég, a fővárosban is csupán huszonegy, vidéken még kevesebb.
Családi napközi: Egy jó alternatívája lehet a hiányzó bölcsődei ellátásnak, ha környékünkön találunk egy ilyen intézményt. Nevéből adódik, hogy családias körülmények között, alacsony létszámmal várják a jelentkezőket. Mivel kevesebb a gyerek, jobban tudnak figyelni rájuk, legyen szó az étkeztetésről vagy akár a délutáni alvásigényekről. A családtól elszakadást is igyekeznek megkönnyíteni, ha kell az anyukák napokig is együtt játszhatnak a kicsikkel.
Állami óvodák: Minden állami intézmény elsősorban a saját körzetébe tartozó gyerekeket fogadja. Abban az esetben, ha túljelentkezés adódik, az óvodaköteles korú gyerekeket fogják felvenni (vagyis a mostani szabályozás szerint az ötéveseket), illetve azokat, akik hátrányos helyzetűek és/vagy testvérük már az óvoda látogatója. A más körzetből érkezők a sor végére kerülnek. Elméletben Magyarországon megfelelő számú az állami ellátás, de területileg mégis komoly problémák lépnek fel; vagy azért mert túl sok vagy azért mert túl kevés a beiratkozó. A magánintézményekkel szemben természetesen alacsonyabb felszereltséggel és kevesebb külön programmal tudnak szolgálni, de kirándulások, nyelvoktatás (igaz a legtöbb esetben nem anyanyelvi pedagógusoktól) az állami/önkormányzati intézetekben is vannak. Az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások közé tartozik a normál óvodai ellátáson túl a logopédiai-dyslexia-megelőző, és felzárkóztató foglalkozások, illetve az egészségügyi felügyelet. Érdemes tájékozódni, mert az állami intézmények között is találhatunk olyanokat, amelyek speciális nevelési elvekkel működnek, illetve fakultatív programokat nyújtanak az odajáróknak. A legfontosabb pedig, hogy a gyerekek jól érezzék magukat, vagyis az óvónénik/bácsik személye meghatározóbb a játékok számánál és a napi programoknál. A beiratkozási időszakban minden óvodában tartanak nyílt napokat, amelyeken gyerekünkkel együtt vehetünk részt. Érdemes ekkor megfigyelni, hogy hogyan viszonyulnak a pedagógusok a kicsikhez, illetve azok hogyan tudnak feloldódni az idegen környezetben.
Magánóvodák: Sok szülő gondolkodik azon, hogy ilyen intézményben helyezi el gyermekét, elsősorban a magas színvonalú nyelvoktatás miatt, de ezeknek a családoknak azt is el kell dönteniük, hogy vállalni tudják-e azt a komoly anyagi megterhelést, amellyel egy ilyen férőhely jár (havonta 60-100 ezer forint). Vannak közöttük speciális oktatási elveken alapuló intézetek, mint amilyen a Waldorf és a Montessori vagy a Freinet pedagógiára épülő óvodák. De válogathatunk az egyházi ovik közül is. A magánintézményekben közös, hogy az alacsonyabb létszám és a bővebb forrás miatt több energiát és időt tudnak fektetni egy-egy gyermekre, a kicsik személyiségfejlődése és egyéni szükségletei állnak a középpontban.
A Montessori óvodai program a gyermek tiszteletén alapul; a cél, hogy a gyermek maga fedezze fel a körülötte lévő világot és önmagát is. A Freinet pedagógia is elveket követ, a pedagógus egyenlő félként van jelen, és segíti a gyermeket az életben való eligazodásban.
A Waldorf intézetekben különös hangsúlyt fektetnek a gyermek fejlettségére, ugyanolyan fontosnak tartják a művészeti, gyakorlati és intellektuális oktatást, illetve ezekben az óvodákban bevonják a mindennapokba a családokat is, közös programokat, kirándulásokat szerveznek.
Kónya Mónika
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez