A megfelelő lábbeli kiválasztása

Ahhoz, hogy a megfelelő cipőt kiválasszuk, nem árt, ha megértjük magának a járásnak a működését. Cikkünkben most e szempontot vizsgálva vezetjük végig a tudatos gyerekcipők kiválasztásának folyamatait.

A járás a központi idegrendszer igen összetett szabályozó funkcióján alapul, mely során a testünk legmagasabb szintű koordinációja mutatkozik meg. A magzatnál speciális körülmények között a 20-22. magzati héttől kiválthatók a lépegetés elemei. Ezt az elemi járást időre született babáknál a 2.-3. hónapig tudjuk kiváltani. Az elemi járás azonban nem azonos a tényleges járással. Nem jellemzik egyensúlyi reakciók, nincs antigravitációs komponense, a lépések milyensége is eltérő. 6-8 hónapos korig aztán a csecsemők nem állíthatók és járathatók. Ekkor azonban ismét megjelenik a lépegetés képessége. Ezek a lépések már a gravitációs erővel szemben válthatóak ki, illetve jönnek létre. 12-18 hónapos kortól a gyerekek önállóan járnak, a végleges egyénre jellemző járástípusuk azonban csak 6-8 éves korra alakul ki. A járás létrejöttéhez szükséges az ép idegrendszer, izomzat és csontozat. Ha egészségesek vagyunk a járás hatékony, dinamikus mozgásforma, mely során az egész testünk mozog.

A hatékony járás érdekében a lábunknak három funkcióval kell rendelkeznie:

1. Adaptáció: alkalmazkodni kell a különböző felületekhez, cipőben és cipő nélkül járáshoz. Fontos, hogy ez az adaptáció megtörténjen, hogy a boltozatos szerkezetű láb mindhárom támaszkodási pontja érintkezzen a talajjal, biztosítva a sérülésmentes haladást.

2. Facilitáció: Ha rálépünk, vagy ugrunk a lábunkra különféle erők hatnak rá. Az ütközés közben fellépő erő mértékétől függően terheli meg a lábat. Járáskor, ugráskor automatikusan védeni kell saját izületeinket az igénybevételtől. Ezért nyílt izületi helyzetre van szükség a mozgás során. (nyílt kinematikus lánc: valamelyik, testrészemet eljuttatom a tér valamely pontjába. Ilyen a tárgy után nyúlás vagy a lépés. Zárt kinematikus lánc: a két végpont rögzített és a köztes elemek mozdulnak el. Ilyen a guggolás)

3. Stabilitás: az elmozdulás előfeltétele a stabilitás. Lépéskor, futáskor a vádlink szinte az egész testünket megemeli. Ehhez szükség van az izmok stabilizáló funkciójára.

A járás lépések sorozata. Átlagos sebességgel haladó felnőtt lépéshossza saroktól-sarokig mérve 35-41 cm. A járás alapegysége azonban a lépésciklus. A lépésciklust egy lábra vonatkoztatjuk és ugyan azon láb sarokra érkezésének pillanatától tart, ugyan azon láb sarokra érkezéséig. (2lépés)

Egy ciklust két fázisra bonthatunk:

1. Támaszkodás: a talp egy része vagy egésze érintkezik a talajjal, ilyenkor az elmozdulás zárt kinematikus láncban történik. Fázisai: Saroktámasz, Gördítés, Elrugaszkodás

2. Lengés: a láb nem érintkezik a talajjal, a mozgás nyílt kinematikus láncban zajlik.
Fázisai: Alsó végtag gyors rövidülésének fázisa; Rövidült alsó végtag átleng a test oldalvonalán; Alsó végtag hosszabbodásának fázis; Átlagos sebességű járáskor a ciklus 60%-a támaszkodás, 40%-a lengés.

Járáskor egyik, majd másik lábunkon támaszkodunk. Súlypontunkat is ennek megfelelően helyezzük át. Jellemző a kettős támasz, azaz, járáskor mindkét lábunk a talajon van. Az egyik alsó végtagunk a saroktámasz fázisában, a másik pedig az elrugaszkodás szakaszában van. A gördítés tekinthető egyes támasznak, ilyenkor a másik alsó végtag leng. Futáskor az egyik lábunk sosincs a talajon. A járás igen bonyolult izületi és izomrendszeri elmozdulás eredményeként jön létre. Ebben nem csak az alsó végtagunk, hanem karjaink is részt vesznek. Lépéskor ellentétesen mozognak az alsó-felső végtagjaink, megőrizve az egyensúlyunkat. Az izmok, izületek sérülése a járásminta megbomlásához vezet. Éppen ezért fontos: A sport; A megfelelő cipő használata a mindennapokban és a sporttevékenységek során; A pihenés, regenerálódás; A megfelelő lábbeli kiválasztása. Ennek a mai korban azért van jelentősége, mert a mezítláb járás szinte megszűnt. Kevés felnőtt embert látni mezítláb sétálni nyáron, a strandon. A hétköznapi életben ez pedig elképzelhetetlen számunkra. Ennek oka, hogy a talaj igen szennyezett, a beton felmelegszik, a lábunk védtelen e külső hatásokkal szemben. Bár vannak irányzatok, melyek a mezítlábas sportolást, futást favorizálják. Ez egy hatékony futótechnika, amivel a futás gyorsabb, az izületek a különleges talajfogás miatt (elő lábra érkezés) védve vannak.

Mikor vegyük az első cipőt gyermekünknek? A járást nem szabad siettetni. Hiszen, a korai segítséggel megindított járás esetében egyes izmok fejlődése, erősödése elmaradhat, vagy csökkent lehet. Megalapozva ezzel egy későbbi láb vagy tartási rendellenességet. Nem célszerű a bébikomp, járássegítő használata sem, mert ezekkel való járás során az elő láb terhelődik. Lábujjhegyen jár a gyermek. Az első cipőt akkor érdemes megvásárolni, ha gyermekünk stabilan áll, és 15-20 lépést megtesz egyedül. Amíg a gyermek sűrűn váltogatja a mászást és a felállást, kapaszkodva járást akadályozva érezheti magát a cipőben. Főleg a mászás során zavarhatja, hogy a lába nem fekszik teljesen a talajra. Ha tartunk attól, hogy elcsúszik, megfázik zokniban, célszerű csúszásgátló zoknit vagy puhatalpú kiscipőt beszerezni. Fontos, hogy ezek a lábbelik is jól szellőzzenek, ne csússzon a talpuk, és könnyen lehessen feladni, illetve levenni a gyermekről. Ha a járás beindul, érdemes „rendes” cipőbe beruházni. Természetesen az adott évszaknak megfelelően. Ebben az esetben is fontos szempont a megfelelő szellőzés és a csúszásmentes talp.

Mire figyeljünk még?

Legyen bőr

Legyen gumi a talpa

Legyen hajlékony a talpa

Legyen megfelelő a méret

Ne lötyögjön a láb a cipőben

Tartsa a sarokcsontot stabilan, így korrigált helyzetbe kerül a láb

Lehet suppináló sarkú, mely a sarokcsontot a megfelelő szögben dönti és tartja. Ez azonban csak a kialakult lúdtalp esetén célszerű választás.

Szandál esetében is a sarokrész legyen zárt

Könnyű fel és levétel

Szeresse a kis tulajdonos

A rengeteg elérhető márka közül szaküzletben segítenek választani. De ha ezeket az alapelveket szem előtt tartjuk, a kis lábak biztonságban lesznek.